Sartorius, Joachim: Hónapok (Monate in Hungarian)

September, Durst, kürzere Tage, Reue.

Dezember, Regen.

Vom August ein Foto: Paar (zwei), 2 Kinder,

Statisten, liegt weiter zurück.

Auf der anderen Seite des Blatts beginnt der Tag.

Keine Blätter im Januar, kein Tag,

der sich nicht gliche.

Die roten Vorhänge mit ihrem Licht für Exzesse

(die es nicht gab) schaben über die Fensterbank

in der warmen Brise. Nachts

gibt es keine Nacht, nur Sterne,

eins zwei drei vier: die Deichsel.

Und vier: der Wagen, der große Wagen,

aus dem sich Funken lösen. Du

schreibst alles auf einem blauen Tisch.

Das ist das Wasser, der Himmel, der

früheste Morgen (ohne Wein und Musik).

Das ist das Brett des Gebets, des Versagens.

Es gibt keine Flügel wie Sinn.

März. Im März bist du geboren.

Im April wirst du davonjagen

auf dem Bretterwagen.

Szeptember, szomjúság, rövidülő napok, bánat.

December, eső.

Fotó augusztusból: pár (két), 2 gyerek,

statiszták, tovább fekve hanyatt.

A lap másik oldalán kezdődik a nap.

Levelek nélkül januárban, nincs nap,

ami nem lehet maga.

A vörös függönyök fényükkel túlzón

(ami nem adnak), kapirgálják fent a párkányt

a meleg szélben. Éjek

nem mutatnak éjszakát, csak csillagokat,

egy kettő három négy: a kocsirúd.

És négy: a szekér, a Göncölszekér,

feloldja saját szikráit. Te

mindent leírsz egy kék asztalon.

Ez az a víz, az ég, a

legkorább reggel (bor és zene nélkül).

Ez az imádságok deszkája, a kudarcoké.

Nem ad szárnyakat mint értelem.

Március. Márciusban születtél.

Áprilisban elkergetnek

a deszkás szekérről.