Rilke, Rainer Maria: Végzetes, keserű órán (Ernste Stunde in Hungarian)

Wer jetzt weint irgendwo in der Welt,

            ohne Grund weint in der Welt,

            weint über mich.

Wer jetzt lacht irgendwo in der Nacht,

            ohne Grund lacht in der Nacht,

            lacht mich aus.

Wer jetzt geht irgendwo in der Welt,

            ohne Grund geht in der Welt,

            geht zu mir.

Wer jetzt stirbt irgendwo in der Welt,

            ohne Grund stirbt in der Welt:

            sieht mich an.

Valaki sír-rí most valahol a földön,

            ok nélkül sír-rí a földön,

            engem sirat.

Valaki nevet most valahol az éjben,

            ok nélkül nevet az éjben,

            rajtam nevet.

Valaki megy-megy most valahol a földön,

            cél nélkül megy-megy a földön,

            jön-jön felém.

Valaki meghal most valahol a földön,

            cél nélkül hal meg a földön,

            s néz-néz reám.