Poschmann, Marion: Háborgás / Kłopot nad Odrą (Kloppitz / Kłopot nad Odrą in Hungarian)

Körper, Depots der Geschichte, einander
ablösend, einander ähnlich, gewöhnlich
im Tageslicht, an einem Straßenrand Bäume
hinterlassend, eine Art Faßbarkeit,
Körper, aufgeschwemmt, ausgemergelt und
jeden Tag tiefer hineingezogen
in Nudeln mit Gulasch, in Erbsen-
suppe, die strengen Gerüche des Mittags,
der Wiedererkennbarkeit, Tische
Kantinen, die Fortsetzung täglicher
Schwäche, Besänftigung, Bänke
am Abend vor Hauswänden, Körper
saugen die Wärme der Mauern auf
gegen den Winter, die Wiederkehr
des Verdrängten, ein Westwind trägt Dämpfe
herüber aus (ehemals) Stalinstadt, glaub-
würdige, nahe Gerüche, sich ablagernd,
nachrückend Früheres, Bilder von Dieselmotoren,
erinnerte Braunkohle, Felder, gepflügt,
„hier im Ort brüten Störche“,
„auf Sand gebaut“, weiche
Körper in denen dies stattfindet,
weichende Körper, wie sehr
ist es überall gleich

Testek, a történelem lerakatai, egymást
váltják, egymásra hasonlítanak, nappali
megvilágításban közönségesek, egy útszegély
mentén hátrahagyva a fákat, a valóság egy fajtája,
felpuffadt, kiszipolyozott és nap mint nap
egyre mélyebben a gulyás-galuskákba
és a lencselevesbe rántott tetstek,
a dél irgalmatlanul terjengő bűze,
az öntudatosság, a falatozó asztalai,
a napi gyengélkedés elhúzódása,
elcsendesedés, padok
az esti házfalak előtt, a testek
a házfalak melegét szívják
ellenállnak a télnek, a kirekesztettség
visszatér, a nyugati szél (a hajdani)
Sztálinváros ködfátylát kavarja errefelé,
ülepednek a hiteles, közeli szagok, követve
a korábbiakat, a megelevenedő dízelmotorok
barnaszénre emlékeztetnek, mezők, szántóföldek,
„a közelben gólyák költenek“,
„homokra épült“, mindez
a puha testekben játszódik,
a hasonlóság minden
romlandó testben felüti fejét.