Morgenstern, Christian: Ló (Der Gaul in Hungarian)
|
|
Der Gaul (German)Es läutet beim Professor Stein. Die Köchin rupft die Hühner. Die Minna geht: Wer kann das sein? - Ein Gaul steht vor der Türe.
Die Minna wirft die Türe zu. Die Köchin kommt: Was gibt's denn? Das Fräulein kommt im Morgenschuh. Es kommt die ganze Familie.
,Ich bin, verzeihn Sie', spricht der Gaul, ,der Gaul vom Tischler Bartels. Ich brachte ihnen dazumaul die Tür- und Fensterrahmen!'
Die vierzehn Leute samt dem Mops, sie stehn, als ob sie träumten. Das kleinste Kind tut einen Hops, die andern stehn wie Bäume.
Der Gaul, da keiner ihn versteht, schnalzt bloß mal mit der Zunge, dann kehrt er still sich ab und geht die Treppe wieder hinunter.
Die dreizehn schaun auf ihren Herrn, ob er nicht sprechen möchte. Das war, spricht der Professor Stein, ein unerhörtes Erlebnis!
|
Ló (Hungarian)Tanár úréknál csöngettek. A Marcsa felnéz. A tepsiben a harcsa rotyog. Ki lehet az ilyenkor? Ló áll az ajtó előtt.
Ajtó riadtan visszacsap, kilincs dermedve, görbén a szakácsnő hökkenve áll. Az istenért mi történt? Mint látomás, a nagy leány kilép, lábán papucs. Mindenki az előszobába jön.
„Bocsánat”, - szól a Ló, mint ki zavarni restel – „a lakatosműhelyből küldött... izé... a mester... Én voltam tudniillik, aki csütörtökön felhozta a zongorakulcsot...”
Tizenkét ember és egy eb állnak, mint a kisértetek - a kisfiú nagyot rikolt -, állnak, gyökeret verten.
A Ló, látván, hogy meg nem értik, fejét búsan lehajtja térdig, s szelíd mosollyal, mint a vértanuk indul a lépcsőn lefelé.
Tabló. - Keresvén e tünet okát, tanár úr összehúzza homlokát s szól megfontoltan: „Véleményem ez - a dolog merőben valószínűtlen.”
|
