Mörike, Eduard: Inschrift auf eine Uhr mit den drei Horen

Βαρδισται μακαρων 'Ωραι ψιλαι –
Theokrit
 
Am langsamsten von allen Göttern wandeln wir,
Mit Blätterkronen schön geschmückte, schweigsame.
Doch wer uns ehrt und wem wir selber günstig sind,
Weil er die Anmut liebet und das heilge Maß,
Vor dessen Augen schweben wir im leichten Tanz
Und machen mannigfaltig ihm den langen Tag.

Βαρδισται μακαρων 'Ωραι ψιλαι –
Theokritosz*
 
A leglassabban járó istennők vagyunk,
levélkoronás, szép-ékű hallgatagok.
De tisztelőnknek s kinek mi is kedvezünk,
mert kecsességet és szent mértéket szeret,
szeme előtt könnyedén lejtünk, táncosan,
s tarkává tesszük néki a hosszú napot.
 
 
* A lassú járású kedves Hórák, akiket szeret ég s föld – Szabó Lőrinc fordítása