Lasker-Schüler, Else: An Hans Adalbert

Wenn du sprichst

Blühen deine Worte auf in meinem Herzen.

Über deine hellen Haare

Schweben meine Gedanken schwarzhin.

Du bist ganz aus Süderde und Liebe

Und Stern und Taumel.

Ich aber bin lange schon gestorben.

O, du meine Himmelsstätte…

Ha szólsz,

szavad kivirul szívemen.

Világos hajadon

gondolataim feketén lebegnek.

Csupa déli föld vagy és szeretet

és csillag és mámor.

De én már rég meghaltam.

Ó, te mennyei fészkem…