Krüger, Michael: A kertész beszél (Rede des Gärtners in Hungarian)

Zwischen den Rosen wächst ein Vagabund

mit aufgeschwollenem Leib auf mageren Beinen,

den lieben die Schnecken. In seiner Nähe

fühlt auch das Unkraut sich wohl. Regnet es

bedeckt er seine Freunde mit dunklen Schürzen,

nach dem Regen fährt er honiggelbe Fühler aus

und sucht Kontakt zu den Hummeln. Ohne Zweifel

vermehrt er die Palette des Grüns. Soll ich

ihn entfernen? Wenn seine Gefolgschaft

zunimmt, muß ich einschreiten. Vorläufig laß ich

ihn wachsen, denn auch er trägt stolz

einen lateinischen Namen, selbst wenn es

den Rosen nicht paßt.

A rózsák közt nőtt egy himpellér,

feldagadt testtel vékony lábakon,

a csigák szerették. Közelében

jól érezték magukat a gyomok. Esőben

elfedték barátai sötét kötényei,

eső után kidugta mézszínű csápjait

és kapcsolatot keresett a dongókkal. Kétségkívül

gyarapította a növénypalettát. El kellene

távolítanom? Ha a kísérete

gyarapszik, közbe kell avatkoznom. Egyelőre

hagytam nőni, mert büszkén viselt

egy latin nevet, még ha

e rózsára nem is illett.