Hoddis, Jakob van: „Vége. Mozgókép” (Kinematograph in Hungarian)
|
|
Kinematograph (German)Der Saal wird dunkel. Und wir sehn die Schnellen Der Ganga, Palmen, Tempel auch des Brahma, Ein lautlos tobendes Familiendrama Mit Lebemännern dann und Maskenbällen.
Man zückt Revolver. Eifersucht wird rege, Herr Piefke duelliert sich ohne Kopf. Dann zeigt man uns mit Kiepe und mit Kropf Die Älplerin auf mächtig steilem Wege.
Es zieht ihr Pfad sich bald durch Lärchenwälder, Bald krümmt er sich und dräuend steigt die schiefe Felswand empor. Die Aussicht in der Tiefe Beleben Kühe und Kartoffelfelder.
Und in den dunklen Raum – mir ins Gesicht – Flirrt das hinein, entsetzlich! nach der Reihe! Die Bogenlampe zischt zum Schluß nach Licht – Wir schieben geil und gähnend uns ins Freie.
|
„Vége. Mozgókép” (Hungarian)A terem elsötétül, s a Gangesz vize árad, látunk pálmákat és Brahma templomokat, s csöndes családi dráma tárul, dúl, befogad, s jönnek ittasai egynémely maszkabálnak.
És elsül egy revolver. Féltékeny izgalomban fejetlen Piefke úr megvívja párbaját. Hegymászót hoz a kép. Csákány és hátizsák, sziklák között az ösvény, köze omladozóban.
Ő csak megy. Inganak a hegy vörösfenyői, küzd, meg nem tántorul; győz a meredeken. Fenséges kilátás a szirtről; odalenn virágzó krumpliföldek, s tehén, egy legelőnyi.
Most a sötét teremben – nagy ég, ez én vagyok! Életnagyságban! Érzem káprázó borzalommal… Lámpánk megsistereg, most, most kigyúl azonnal!… S kijárathoz tolongunk, buja ásítozók.
|
