Hesse, Hermann: Alpenpaß

Durch viele Täler wandernd kam ich her,

Nach keinem Ziele hin steht mein Begehr.

Hinschauend seh' ich an der Ferne Rand

Italien, meiner Jugendjahre Land,

Indes vom Norden mir heriiber schaut

Das kühlere Land, wo ich mein Haus gebaut.

Ich schaue still mit wunderlichem Schmerz

Zu meinem Jugendgarten südenwärts

Und winke grüßend mit geschwungenem Hut

Dem. Norden zu, wo nun mein Wandern rubs

Und brennend geht es durch die Seele mir:

Ach, meine Heimat ist nicht dort, nicht!

Sok völgy kanyara hozott fel ide,

nem vágyom többé már semerre se.

A láthatár szegélyén édes árny,

Itália int, egykori hazám,

északról meg egy másik drága táj,

a hidegebb föld, hol a házam áll.

Szomorúan kószálnak szemeim

dél iránt, ifjúságom kertjein,

s kalaplengetve köszöntöm északot,

mely a vándornak megnyugvást adott.

És a szívembe égő kín hasít:

óh, nincs nekem hazám sem ott, sem itt!