Höllerer, Walter: Az idegen városunkban (Der Fremde unserer Stadt in Hungarian)

Nächte der Scalinata.

An Stufen warten, und versteint,

Und Schritte

Mir über Hand und Stirn.

An den Podesten kauern.

Schlafbalg von Tieren hüllt sie ein.

Und sinken.

Dort sein Gesicht im Stein.

In meiner Steinhand Stimmen.

In meinen Augen Alter.

Auf seinen Stufen Schritte.

Die fall’n durch meine Schläfen.

A Scalinata* éjjel.

A lépcsőn várni, megkövülni,

És lépések

Kéz és homlok felettem.

Lépcsőpihenőn guggolt.

Állatok alvó irhája burkolta be.

És süppedt.

Ott az arca a kőben.

Hangok kőkezemben.

Szememben öregség.

Fellépve lépcsejére.

Álmaimban esett meg velem.

*Róma, Spanyol lépcső (Scalinata di Spagna). A tér lelke a monumentális barokk díszlépcső, mely 1726-ban készült el és F. De Sanctis tervezett. Nevét az előtte fekvő téren lévő spanyol nagykövetségről kapta. A széltében elterülő térről kitárt karokkal indul a lépcsőzet, magához szívja az egész környezetet. A két szélső, keretező épület azután mintegy derékban összeszorítja a lépcsőt, mely e feszültség feloldása után ismét szétárad, hogy körülölelje a templomot hangsúlyozó, kiemelő teraszokat. A lépcsősort háromszakaszos rámpa szegélyezi kétoldalt, fel a felső térig, a piazza Trinitá dei Monti-ig, az egykor Sallustius tulajdonát képező egyiptomi obeliszkig.