Grass, Günter: In ohnmacht gefallen

Wir lesen Napalm und stellen Napalm uns vor.

Da wir uns Napalm nicht vorstellen können,

lesen wir über Napalm, bis wir uns mehr

unter Napalm vorstellen können.

Jetzt protestieren wir gegen Napalm.

Nach dem Frühstück, stumm,

auf Fotos sehen wir, was Napalm vermag.

Wir zeigen uns grobe Raster

und sagen:  Siehst du, Napalm.

Das machen sie mit Napalm.

Bald wird es preiswerte Bildbände

mit besseren Fotos geben,

auf denen deutlicher wird,

was Napalm vermag.

Wir kauen Nägel und schreiben Proteste.

Aber es gibt, so lesen wir,

Schlimmeres als Napalm.

Schnell protestieren wir gegen Schlimmeres.

Unsere berechtigten Proteste, die wir jederzeit

verfassen falten frankieren dürfen, schlagen zu Buch.

Ohnmacht, an Gummifassaden erprobt.

Ohnmacht legt Platten auf: ohnmächtige Songs.

Ohne Macht mit Guitarre. –

Aber feinmaschig und gelassen

wirkt sich draußen die Macht aus.

Azt olvassuk: napalm – s elképzeljük a napalmot,

s mert nem tudjuk elképzelni a napalmot,

addig olvasunk napalmról, amíg

többet képzelünk a napalmról.

Most tiltakozunk a napalm ellen.

Reggeli után, a csöndben

fotókon látjuk, mire képes a napalm.

Durva rasztereket mutogatunk

és azt mondjuk: látod, ez a napalm.

Ezt csinálják ők a napalmmal.

Nemsokára értékes albumokat

adnak ki élesebb fotókkal,

melyek mégjobban megmutatják,

mire képes a napalm.

Körmünket rágjuk és tiltakozást írunk.

De azt olvassuk, akad

még rosszabb is, mint a napalm.

És gyorsan a rosszabb ellen tiltakozunk.

Mindenkori tiltakozásaink szövege – négyrét hajtva

és bérmentesítve – már kötetekre rúg.

Gumifalakon gyakorolt ájulás.

Ájulás lemezt tesz fel: ájult szongokat.

Hatalom nincs – gitár van.

Közben finom szövevényével

higgadtan hat a hatalom.