Benn, Gottfried: A szakadatlan 11. (Das Unaufhörliche 11. in Hungarian)
|
|
Das Unaufhörliche 11. (German)BASS-SOLO UND CHOR
Chor:
Aber die Götter, das ist doch Grund und Boden.
Baß:
Boden aus Lehm, Grund aus Dornen.
Chor:
Die großen Götter, die Felsenhäupter, sie schmieden Sonnen, sie schmieden Blitze –
Baß:
Sie schmieden Sicheln, hinab, hinab!
Chor:
Mit Drachenfüßen, mit Donnerwagen, an Erd und Himmeln, sie schleudern Eichen, sie stürzen Wogen –
Baß:
Auch Himmel stürzen hinab, hinab. Wie viele Fluten von Göttern nieder! Um alle Hügel, die tempelschönen, ruht Staub, rinnt Asche der großen Wesen.
Chor:
Aber sie lebten mit Blumen und Opfern doch die Träume der Menschen vor, aus den zerstörten Heiligtumen drangen die Chöre des Rauschs empor.
Baß:
Die Schritte derer sind vor der Tür, die alles rufen. Die Verstörer fahren einher um alle Hütten. Im Kern der Dinge, im Herz der weiten gelassnen Reihen ist Sturz und Feuer.
Aus den zerstörten Heiligtumen: schmeckst du den Becher Nichts, den dunklen Trank?
|
A szakadatlan 11. (Hungarian)BASSZUS SZÓLÓ ÉS KÓRUS
Kórus:
De az istenek, az ok és alap.
Basszus:
Alap agyagból, ok csipkebokorból.
Kórus:
A nagy istenek, a sziklafők, napot kovácsolnak, villámot kovácsolnak –
Basszus:
Sarlót kovácsolnak, le, lefele!
Kórus:
Sárkánylábbal, dörgő merészséggel, földön és égen, makkot hajítanak, hullámokba zuhannak –
Basszus:
Az égből is zuhannak le, lefele. Miként sok áradat istenektől hull alá! Körül minden domb, templomi szép, nyugvó por, pergő hamu a nagy lényeg.
Kórus:
De ők virágokkal éltek és áldozatokkal hiszen az álmok ember előttiek, a szétrombolt szentélyek hajszolt szólamai részegülten törnek felfelé.
Basszus:
Azok a lépések az ajtó előtt, az egész hívás. Zavart fel s alá utazás köröskörül minden dombon. A dolgok magvában, a távolodó szívben, hátrahagyott sorokban zuhanás és tűz.
A szétrombolt szentélyek: Nem ízlik serlegében a sötét ital?
|
||||||||||
