Baumann, Iren: A tengernél (Am Meer in Hungarian)

Ein Mädchengesicht aus Sand

Wasserhände bekleiden den Hals

mit Schaumspitzenbordüren

sprühen weissen Tüll drüber

ziehen ihn weg

machen immer neue Anproben

verändern das Werk

des unbekannten Liebhabers

fügen etwas hinzu

tragen etwas ab

im Gleichmass der hin- und

zurückgleitenden Wellen

Schlummerplatz einer Möwe

Kinder, die ihre Eimerchen

in der Unendlichkeit des Strands

an exakt dieser Stelle

auffüllen

Egy leányarc homokból

víz keze ruházza nyakát fel

habcsipkeszegéllyel

felette fehér tüll permetez

húzza őt félre

felpróbálni a mindig újat

megváltoztatni a művet

az ismeretlen szeretők

valamit hozzáillesztenek

lebontanak valamit

az egyenletesen oda- és

visszasikló hullámok

egy sirály szendergőhelye

gyermek, kis vödröcskéje

a strand végtelenjében

pontosan ezen a helyen

megtelik