Bjelošević, Predrag: /G/ embrió-hang (/G/ slovo embrion Magyar nyelven)

U tmuši sred vodene pjene: još

biće nesvesno pluta,

/G/ trza se /R/ traži;

knedle od pljuvačke gutam.

snom oglašava se; grakće,

epileptička svraka;

luk natežuć dnevni, vrijeme,

ždrijelom sa dna pakla.

i glas tek novorođenče gluvo;

tiska; u krljušti zūba,

gdje naizgled je smisao;

dokučen vjetar, između dva uva.

/G/ nije impuls blaženstva,

nužnost je muke, napor struna

da se kaže; vrela pegla na koži;

potom se žgana umbra.

iz njega govor ot/r/gao se;

niska glasova bez rezerve;

u šumi, sad, grudi svijetle

kao grudva iz oreola.

i tamo; u tebi gdje je stvar,

konačno, go prostor što pluta;

GRČ; smrt je il život,

il za njih predznak tek; slutnja.

/G/ nije slovo, znak je; za;

nepodnošljivo podne i juče,

glinenog goluba na krovu; gljivu;

što svoj otrov i iz tvoje utrobe vuče.

a sötétben a habok közt még

öntudatlan lény lebeg,

/G/ vonaglik /R/ keres;

nyálgombócokat nyelek.

álommal jelzi jelenlétét; károg,

görcsberándult szarka;

időt, napot íjjal mér,

garattal a pokol aljáról.

süket az ujszülött hang;

a fogak pikellyei közt tolong

ahol a vélt értelem;

a két fül közt felfogott szél.

/G/ nem az üdvösség indítéka,

kínnal jár, kimondásakor

feszül a húr; forró vasaló a bőrön;

utána minden akkord aszalodott.

el/sz/akadt a beszédtől;

hangokból font gyöngysor;

az erdőben most úgy tündököl a mellkas

mint harang a dicsfényben.

és ott is; benned, hol az anyag

az üres térben úszik;

GÖRCS, élet, halál,

vagy csak sejtelem.

/G/ nem hang, jel; el;

elviselhetetlen dél és tegnap

az agyaggalamb tetején; gomba;

mérgét bennsődben hordozza.