Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Kostra, Ján: Ave Eva (31 - 36) (Ave Eva (31 - 36) Magyar nyelven)

Kostra, Ján portréja

Ave Eva (31 - 36) (Szlovák)

31

Koľkokrát chvel si sa opitý vôňou vlasov
nad blízkou ďalekou tajomnou prostou krásou
a tvoja výrečnosť jak slama v plameni
cele ju zmámila a cele zmámený
neznal si rozviazať poslednú stuhu šatu
padajúc dychtivo do tmy a do závratu
Slepo sa rozohnať na uzol gordický
Stratíš ju stratíš ju Navždycky Navždycky

32

Na tisíc lupeňov zamkla si tajnosť ruža
a prsty smrteľné darmo sa do nej hrúžia
Postŕhať lupene Smrť skrytá pod nimi
Tajomstvo nie je tam pod tými spodnými
tajomstvo hľadané to je nie z tohto sveta
Jak aureolou je žena ním obostretá
a k nemu ticho len smieš pristupovať v básni
Nad obraz sklonený šepkám si Život krásny

33

Ach život prekrásny Jak spievajúce splavy
náručia loná žien keď padáš od únavy
utíšia zúfalstvá po boji prehratom
Česť sláva víťazom láskavosť vývratom
Tak plynú od vekov po tomto starom glóbe
prameňom vytrysknú na spráchnivenom hrobe
sú vodou života pre všetky korienky
pre divú džungľu snov pre stavbu myšlienky

34

Ako keď zamiešaš pre nové kolo karty
stretáš ich v krásnej hre Márie Magdy Marty
Zuzanky Júlie Anežky Alžbety
čarovné lupienky na jednom okvetí
Všetky sú rovnaké a predsa každá iná
Beata Helena Terezka Katarína
Klára i Barbora Agáta Brigita
v ľúbezných kuklách mien jediná ukrytá

35

Ó Madeleine večera ktorým sa Seina valí
V lipových alejach Käthe sme nepoznali
keď v svetle neónov rozpučal konárik
Ani tú Giocondu čo niesol somárik
po Via Appia nectiac si vzácne bremä
A Mary so šálom raz na palube Brehmen
keď do nej zapieral sa víchor túžení
Ten prísny zákon znie Tri kroky od ženy

36

Tak majstri z odstupu chytali krásu vašu
v extáze záchrany chopiac vás kolo pásu
tou silou odvahy zúfalstva súcitu
keď náhle bleslo im že všetko zhorí tu
ružové pupence pyšný prs koža skvelá
obliny vo svetle hodvábne tône tela
zázračná forma tá čo zažal požiarom
pre muža Tvorca sám v chaose beztvarom



FeltöltőRépás Norbert
KiadóKalligram a Ústav slovenskej literatúry SAV, Bratislava
Az idézet forrásaJán Kostra, Lyrika
Könyvoldal (tól–ig)135-136
Megjelenés ideje

Ave Eva (31 - 36) (Magyar)

31

Ö, hányszor részegített hajak illatárja,
közeli s távoli szépségek titka, bája,
de ékesszólásod, mint lángban a szalma,
elmámorítva őt, s magad mámorítva
kioldani ruháján azt a végső redőt
nem tudta, s lihegve az éj örvényébe dőlt.
Gordiuszi csomó vakká tette heved?
Elveszted örökre s vissza nem nyerheted

32

Ezer szirom alá rejti titkát a rózsa,
felsül a mohó kéz, vak kutatás a sorsa.
S ha szirmokat szaggat? Csak halált lel éhe.
A legalsó szirom nem a titkok fészke,
nem e világról való a keresett rejtély.
Glóriaként övezi az asszonyt a szent fény,
hozzá csak csendesen versek sora férhet.
Képednek suttogom: te tündérszép élet.

33

Ah, szép, szép az élet, mint daloló vízesés.
Vesztett harc után csitul kétség és szenvedés,
ha fáradtan zuhansz asszonyi ölekbe.
Üdv a győztes szívnek, dicsőség övezze,
így volt glóbuszunkon már méhén az időknek,
hogy sírok fölé a nők forrásként kitörnek,
élet vizét viszik mindegyik gyökérnek,
álmok dzsungelének s eszmeépítménynek.

34

Mint új játszma előtt, ha keverődnek kártyák,
jönnek szembe veled Máriák, Magdák, Márták,
Zsuzsannák, Júliák, Bözsikék, Anikók,
elbűvölő szirmok, mind egy tőről nyílók.
Mindegyik egyforma, és mindegyik másféle,
Ilona, Ildikó, Kató, Yvette, Terézke,
Klárika, Borbála, Brigitta, Agáta,
mind egyetlen névnek bábjába bezárva.

35

Ö, éjfényű Madeleine, kit a Szajna sodor.
És ismered-e Katchent, kit nem a hársfakor
rügy fakasztó ága, hanem neonfény fest,
és Giocondát sem ismered, a szépet,
kit a Via Appián hord közönyös szamár,
s a Bremen fedélzetén Maryt sem, kin kék sál
leng, s kit sóvárgása úgy lep el, mint dagály.
Tarts be három lépést, szól az aranyszabály.

36

Szépségedet menteni más nem is volt képes,
csak akit e szabály már előbb mesterré tett,
s ki az eksztázisból bátran és részvéttel
kiragadott, látván, e tűzben mi ég el,
büszke márványkebled, bársonyos bőröd bája,
és kerekdedséged csillogó fénye, árnya,
a formák csodája oly lángokba hajló,
hol formátlan káoszt lát csak az alkotó.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóSlovenské vydavateľstvo krásnej literatúry (SVKL)
Az idézet forrásaJán Kostra, Ave Eva, Válogatott versek
Könyvoldal (tól–ig)73-75
Megjelenés ideje

minimap