Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az Év Fordítója 2020-ban Leslie A. Kery!
Hírek

Kráľ, Janko: Félénk lányka (Bojazlivá Magyar nyelven)

Kráľ, Janko portréja

Bojazlivá (Szlovák)

1Na doline, na tej strane
pásol šuhaj kone vrané;
z tamtej strany dievča žalo,
podvečer sa domov bralo.

Ak sa domov vrátiť chcelo,
prez vodičku prejsť muselo;
ale voda strmá bola,
tu šuhaj na ňu zavolá.

Počkaj, dievča, prenesiem ťa,
za ručičku prevediem ťa.
„Ach, šla by, šla — tak sa bojím,
bo neverím koňom tvojim.“

Odženiem preč kone vrané,
len ma dočkaj na tej strane;
príde búrka, voda mútna,
neprejdeš ty sem samotná.

„Šla by s tebou — však sa bojím,
bo neverím slovám tvojim.“
Prevediem ťa po mlčiačky,
tak, ako spia večer vtáčky.

Poďže, dievča, bude padať,
kdeže budeš priechod hľadať?
„Ach, šla by, šla — však sa bojím,
bo neverím očiam tvojim.“

Nech sa oči pozerajú,
však sa ony dobre znajú.
„Nuž poď, milý: za ručičku
prevedieš ma cez vodičku.“



1Prvý raz v Slovenskom pozorníku, prílohe Starého i nového vlastenského kalendára na rok 1854, potom v Slov. pohľadoch, roč. 1912, str. 120. J. Škultéty pretlačil túto báseň zo Slov. pozorníka do SP 1912 ako báseň Janka Kráľa, hoci bola uvedená bez mena autora. Ako dôvod pre autorstvo Kráľovo uvádza, že v jej susedstve je Kráľova báseň Slovenčina a báseň Husár, ktoré sú bezpečne Kráľove. Podľa tejto okolnosti, ale najmä podľa slohu i básnickej reči je Bojazlivá i Husár prácou Kráľovou. Typicky Kráľov je adverbiálny tvar po mlčiačky; užíva sa v Liptove, rodisku básnikovom, a vyskytuje sa spomedzi štúrovských básnikov temer výlučne u J. Kráľa. No najvážnejší dôvod pre autorstvo Kráľovo nachádzam v jeho zbierke ľudových piesní, ktorá sa zachovala v pozostalosti P. Dobšinského a bola uverejnená v SMS, roč. 19253 str. 85—95. Kráľ zapísal tu ľudovú pieseň s názvom Podanie vody (zo Šariša) s motívom milej, ktorá sa bojí milého a jeho koníka pri napájaní. Jeho Bojazlivá je ponáškou na túto pieseň podobne ako jeho Kvet na piesne, v zbierke zapísané pod č. 18 a 21 (Vydaj za vdovca a Nešťastný vydaj). Patrí medzi ponášky na ľudovú pieseň, teda do prvého obdobia jeho tvorby, z konca roku 1843 alebo roku 1844. Podávam ju v prepise Škultétyho.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóZlatý fond denníka SME / zlatyfond.sme.sk
Az idézet forrásaDielo digitalizoval(i) Michal Garaj, Viera Studeničová, Miriam Mládková, Peter Krško, Martin Droppa, Pavol Tóth, Janka Kršková, Gabriela Matejová, Róbert Zvonár, Renáta Klimová, Michal Greguška, Martina Červenková, Andrea Minichová, Jozef

Félénk lányka (Magyar)

Lenn a völgynek egyik felén
lovat őriz hetyke legény,
túl egy lányka szénát kaszál.
megy haza, hogy az est leszáll.

De ha haza akar menni,
a patakon át kell kelni;
meredek volt a víz partja,
a legény így szólongatja:

— Várj csak, lányka, én átviszlek,
kézen fogva átvezetlek.
— Mennék én, de úgy reszketek,
lovaidtól megijedek.

— A lovakat messze hajtom,
várj meg engem túl a parton;
vihar készül, fut a patak,
nem jössz által rajta magad.

— Mennék veled, jaj, reszketek,
szavaidtól megijedek.
— Szót se szólok, úgy hozlak át,
mint madár óvja a fiát.

Gyere, lányka, eső támad,
gázlót nem lel gyönge lábad.
— Mennék is én, jaj, reszketek,
a szemedtől megijedek.

— Szemem nézzen a szemedbe,
úgyis régen őt kereste.
— Gyere, kedves, fogd a kezem,
úgy vezessél át a vízen.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóSlovenské vydavateľstvo krásnej literatúry, n.p. Bratislava a Versbarátok köre 3. tagilletményeként
Az idézet forrásaJanko Kráľ -Toborzó, Válogatott versek, fordítók: Tóth Tibror, Végh György
Könyvoldal (tól–ig)10-11
Megjelenés ideje

minimap