Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Baričák, Pavel Hirax: Várakozás (Čakanie Magyar nyelven)

Baričák, Pavel Hirax portréja
Répás Norbert portréja

Vissza a fordító lapjára

Čakanie (Szlovák)

Vlastniť je horšie, ako čakať.
Toto ma skoro pripravilo o rozum.
Vari chodí zdravý človek
obzerať napoludnie oblohu,
či z nej spadne atómová bomba?

Už si tu mala byť, dávno...
Aj kukučka už odkukala trinásť.
Tie minúty, hodiny aj dni už prešli, tak kde si?
Strácam orientáciu i zmysel nebytia.

Je otázkou času, kedy vyleziem na strom
a od smútku tú kukučku zjem!
Konečne aspoň pretnem
náhrdelník samoklamstiev
a horár ma za odmenu
zastrelí ako škodnú.
Teda dúfam, že mi neuverí,
že krvavé perie v mojich ústach
je z marcipánu.

Už si tu mala dávno byť...
Chcem ťa bozkať aj tam,
kde nesmiem.
Ustlať si na tvojich perách,
ľahnúť si jazykom do uška,
presťahovať sa do teba
a vyhrávať tvojmu vnútru
na hrncoch s varechami
ako keď som mal päť.
Chcem na tebe zomrieť
v mocnom objatí dúfajúc,
že pretneme spolu nebo.
Neoplatí sa ti tu samej ostávať,
ver mi.
Už ťa nikto nebude tak čakať
ako ja teraz
na deke
prestretej
pre nás dvoch.
Nikdy nikto.

Tak mi už uver.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóVydavateľstvo: HladoHlas
Az idézet forrásaMore srdca, ISBN: 978-80-970013-5-3
Könyvoldal (tól–ig)64-65
Megjelenés ideje

Várakozás (Magyar)

Rosszabb birtokolni, mint várni.
Ez majdnem eszemet vette.
Épeszű ember vajh´ azért
szemléli délben az eget,
hullik-e belőle atombomba?

Már itt kéne lenned, régen...
Már a kakukk is elkakukkolta a tizenhármat.
Elvonultak már azon percek, órák s napok is, hol vagy hát?
Tájékozódásom és nemlét értelmét is vesztem.

Idő kérdése, mikor mászom fel a fára
és bánatomban mikor nyelem le azt a kakukkot!
Önámítás nyakékjét
legfeljebb átvágom végre
s az erdész jutalomdíjért
ártalmasnak talál és agyonlő.
Szóval bizakodom, hogy hisz nekem,
hogy számban a véres tollpihék
marcipánból vannak.

Már rég itt kéne lenned...
Ott is meg akarlak csókolni,
ahol nem tehetem.
Ágyat vetni ajkadon,
nyelvvel füledben pihenni,
beléd költözni
és fakanállal fazekakon
zsigereidnek játszani
mint amikor öt éves voltam.
Hatalmas ölelésben
rajtad szeretnék kimúlni azt remélve,
hogy az eget közösen szeljük át.
Nem éri meg egyedül itt maradnod,
higgy nekem.
Már senki sem fog úgy várni
ahogy most én
kettőnknek
megvetett
takarón.
Soha senki.

Hidd hát el nekem.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásatranslator

minimap