Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Zagajewski, Adam: Száguldó vers (Szybki wiersz Magyar nyelven)

Zagajewski, Adam portréja

Szybki wiersz (Lengyel)

Słuchałem śpiewu gregoriańskiego
w pędzącym samochodzie
na autostradzie, we Francji.
Drzewa śpieszyły się. Głosy mnichów
chwaliły niewidzialnego Pana
(o świcie, w drżącej od chłodu kaplicy).
Domine, exaudi orationem meam,
prosiły męskie głosy tak spokojne,
jakby zbawienie rosło w ogrodzie.
Dokąd jechałem? Gdzie schowało się słońce?
Moje życie leżało rozdarte
po obu stronach drogi, kruche jak papier mapy.
Razem ze słodkimi mnichami
zmierzałem w stronę chmur, sinych,
ciężkich, nieprzeniknionych
jak opaska na oczach skazańca,
w stronę przyszłości, otchłani,
połykającej twarde łzy gradu.
Daleko od świtu. Daleko od domu.
Zamiast murów - cienka blacha.
Ucieczka zamiast czuwania.
Podróż zamiast zapomnienia.
Zamiast hymnu - szybki wiersz.
Przede mną
biegła mała, zmęczona gwiazda
i błyszczał asfalt szosy,
wskazując, gdzie jest ziemia,
gdzie ukryła się brzytwa horyzontu,
a gdzie czarny pająk wieczoru
i noc, wdowa po tylu marzeniach.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://www.strumienie.eu/article/198.html

Száguldó vers (Magyar)

Gregorián kórusokat hallgattam
száguldó autómban,
egy sztrádán, valahol Franciaországban.
A fák kétoldalt rohantak. A szerzetesi
hangok a láthatatlan Urat dicsérték
(hajnalban, egy hidegtől reszkető kápolnában).
Domine, exaudi orationem meam,
kérték a baritonok oly nyugodtan, mintha
a megváltás a kert végében teremne.
Hová utaztam? Hol rejtőzött a nap?
Életem kiterítve hevert az útszélen,
oly törékenyen, akár egy papírtérkép.
A felhők felé tartottam
az édes szerzetesekkel, a kék,
tonnás, áthatolhatatlan felhőkhöz,
a jövő felé, a zápor kemény könnyeit
elnyelő szakadékhoz.
Távol a hajnaltól. Távol otthonomtól.
A falak helyén - vékonyka bádog.
A virrasztás helyett szökés.
A feledés helyett egy utazás.
Himnusz helyett - egy száguldó vers.
Előttem
apró, megfáradt csillag rohant,
s az országút aszfaltja fénylett,
mutatva, merre a föld,
merre lapít lesben a horizont borotvája,
hol bújik az este, s az éj fekete pókja,
sok ezer álmunk özvegye.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://lelkigyakorlatok.tumblr.com

minimap