Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Kochanowski, Jan: XXIV. Dal (Pieśń XXIV Magyar nyelven)

Kochanowski, Jan portréja

Pieśń XXIV (Lengyel)

Niezwykłym i nie leda piórem opatrzony
Polecę precz, poeta, ze dwojej złożony
Natury: ani ja już przebywać na ziemi
Więcej będę; a więtszy nad zazdrość, ludnemi

Miasty wzgardzę. On, w równym szczęściu urodzony,
On ja, jako mię zowiesz, wielce ulubiony
Mój Myszkowski, nie umrę ani mię czarnymi
Styks niewesoła zamknie odnogami swymi.

 Już mi skóra chropawa padnie na goleni,
Już mi w ptaka białego wierzch się głowy mieni;
Po palcach wszędy nowe piórka się puszczają,
A z ramion sążeniste skrzydła wyrastają.

Terazże, nad Ikara prędszy przeważnego,
Puste brzegi nawiedzę Bosfora hucznego
I Syrty Cyrynejskie, Muzom poświęcony
Ptak, i pola zabiegłe za zimne Tryjony.

O mnie Moskwa i będą wiedzieć Tatarowie,
I róznego mieszkańcy świata Anglikowie;
Mnie Niemiec i waleczny Hiszpan, mnie poznają,
Którzy głęboki strumień Tybrowy pijają.

Niech przy próznym pogrzebie żadne narzekanie,
Żaden lament nie będzie ani uskarżanie:
Świec i dzwonów zaniechaj, i mar drogo słanych,
I głosem żałobliwym żołtarzów spiewanych!
 



KiadóPanstwowy Instytut Wydawniczy
Az idézet forrásaJan Kochanowski: Dzieła polskie, opr. J. Krzyzanowski, PIW, Varsó 1978. 252-253. o.

XXIV. Dal (Magyar)

Tollam becses, ritka toll: kell, hogy messze szálljak,
Valljam magam két iker-természet fiának;
Itt e földön életem nem tart már sokáig –
A népes városokat, hol gyűlölség ásít,

Megvetem és elhagyom. Szerencse szülötte,
Tán valóban az vagyok, Myszkowskim, ahogy te
Nevezel, drága barát! Nem halok meg én, nem
Sodor komor Styx vize alvilág ölén lenn.

Lábaimat lepi már szarupikkely, védő;
Fejemen - fehér madár koponyáján - búb nő;
Pihetollak serkednek ujjaimon sorra,
Vállamat már két erős, öles szárny takarja.

Most, hogy sebesebb vagyok merész Ikárosznál,
Járok majd a kietlen-híres Boszporusznál,
Cyrenaicy zátonyos öblein; a múzsák
Madarait látom, zord sarkvidékek túlját.

Tud majd rólam Moszkva is, tudnak a tatárok,
Számos országbeliek, angolföldi szászok;
Német és harcos spanyol örömest ösmer meg,
Ők is, kik isszák vizét a mély Tiberisnek.

Test nélkül ha temetnek, zokszó ott ne essen,
Vádaskodó siralom senkit ne illessen;
Ne zúgjanak harangok, ne égjenek gyertyák,
Senki ne zengedezzen gyászos hangú zsoltárt. 



KiadóEurópa Kiadó
Az idézet forrásaM. Rej, J. Kochanowski, M. Sęp-Szarzyński versei

minimap