Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Dante, Alighieri: Pietra (részlet) (Così nel mio parlar… (dettaglio) Magyar nyelven)

Dante, Alighieri portréja

Così nel mio parlar… (dettaglio) (Olasz)

Così nel mio parlar voglio esser aspro

Com'è ne li atti questa bella petra,

La quale ognora impetra

Maggior durezza e più natura cruda,

E veste sua persona d'un diaspro

Tal che per lui, o perch'ella s'arretra,

Non esce di faretra

Saetta che già mai la colga ignuda;

Ed ella ancide, e non val ch'om si chiuda

Né si dilunghi da' colpi mortali,

Che, com'avesser ali,

Giungono altrui e spezzan ciascun'arme:

Sì ch'io non so da lei né posso atarme.

 

 

Così vedess'io lui fender per mezzo

Lo core a la crudele che 'l mio squatra;

Poi non mi sarebb'atra

La morte, ov'io per sua bellezza corro:

Ché tanto dà nel sol quanto nel rezzo

Questa scherana micidiale e latra.

Omè, perché non latra

Per me, com'io per lei, nel caldo borro?

Ché tosto griderei: "Io vi soccorro";

E fare'l volentier, sì come quelli

Che nei biondi capelli

Ch'Amor per consumarmi increspa e dora

Metterei mano, e piacere'le allora.

 

S'io avessi le belle trecce prese,

Che fatte son per me scudiscio e ferza,

Pigliandole anzi terza,

Con esse passerei vespero e squille:

E non sarei pietoso né cortese,

Anzi farei com'orso quando scherza;

E se Amor me ne sferza,

Io mi vendicherei di più di mille.

Ancor ne li occhi, ond'escon le faville

Che m'infiammano il cor, ch'io porto anciso,

Guarderei presso e fiso,

Per vendicar lo fuggir che mi face;

E poi le renderei con amor pace.

 

Canzon, vattene dritto a quella donna

Che m'ha ferito il core e che m'invola

Quello ond'io ho più gola,

E dàlle per lo cor d'una saetta,

Ché bell'onor s'acquista in far vendetta.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.classicitaliani.it/dante

Pietra (részlet) (Magyar)

Szavam most oly fanyar lesz, olyan érdes,

ahogyan velem bánik ez a szép nő,

ki csillog, mint az ékkő,

és megkarcolja azt, ki nála gyengébb.

Úgy jár-kél, mint kit jáspis-ruha vértez,

csupa keménység, csupa büszkeség ő:

megcélozod, s rádvillan égő

szeme, s nyilad ruhájáról lepattan.

Ő bezzeg öl-vág, - forgatja a pengét,

sisak és páncél sem véd -

ó, jaj a férfinak, ki véle kezd ki,

- már nem tudok ellene védekezni.

 

 

Szivét szerelem tépje szét, kivánom,

annak, ki az enyémet tépi, vágja,

úgy hogy már semmi vágya

dobogni - ez a nő halálba kerget.

Hogy észre térjen, nem lehet kivárnom,

s gőgjével el vagyok már telve torkig -

ó, jaj, mért is nem ordít

e nő, mint én, kit az ég véle vert meg?!

Ha én pillantanám meg őt a forró

szakadékban, vicsorgó

foggal gyötrődni: futnék, hogy kimentsem;

dús fürtjébe akasztanám tiz ujjam,

s ő engedné, hogy a mélyből kihúzzam.

 

Göndör, fonott fürtjét ha elkapom majd,

mely vadságban a korbáccsal vetekszik:

virradattól napestig

tartom, kegyetlenül marokra fogva,

s nem kimélem e szép gyilkost, e tolvajt:

cirógatom, mint őzikét a medve.

Most még úgy tartja kedve,

hogy kínozzon: de szörnyen meglakol majd!

Akkor közelről nézek ám szemébe,

a vergődésnek vége:

körmei több sebet már nem hasítnak,

megbosszulom, hogy most nevetve itt hagy.

Vadul szorítom, míg felgyúl a vére,

s míg karjaim közt béke száll szivére.

 

Most menj, dalocskám, szép kínzómhoz indulj,

ki megsebezte szívem és nem átall

gúnyolni, - zengve szárnyalj:

röpíts nyílvesszőt kőkemény szivébe,

és akkor meg tudok nyugodni végre.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://polczer.hu/enekek01.htm#BM75

minimap