Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bruno, Giordano: A hősi lelkesedések (részlet) (De gli eroici furori (dettaglio) Magyar nyelven)

Bruno, Giordano portréja
anonim portréja

Vissza a fordító lapjára

De gli eroici furori (dettaglio) (Olasz)

CICADA: Son certi regolisti de poesia che a gran pena passano per poeta Omero, riponendo Vergilio, Ovidio, Marziale, Exiodo, Lucrezio, ed altri molti in numero de versificatori, examinandoli per le regole de la Poetica d'Aristotele.

TANSILLO: Sappi certo, fratel mio, che questi son vere bestie; perché non considerano quelle regole principalmente servir per pittura dell'omerica poesia o altra simile in particolare, e son per mostrar tal volta un poeta eroico tal qual fu Omero, e non per instistuir altri che potrebbero essere, con altre vene, arti e furori, equali, simili e maggiori de diversi geni.

CICADA: Sì che, come Omero nel suo geno non fu poeta che pendesse da regole, ma è causa delle regole che serveno a coloro che son più atti ad imitare che ad inventare; e son state raccolte da colui che non era poeta di sorte alcuna, ma che seppe raccogliere le regole di quell'una sorte, cioè dell'omerica poesia, in serviggio di qualch'uno che volesse doventar non un altro poeta, ma un come Omero, non di propria musa, ma scimia de la musa altrui.

TANSILLO: Conchiudi bene, che la poesia non nasce da le regole, se non per leggerissimo accidente; ma le regole derivano da le poesie: e però tanti son geni e specie de vere regole, quanti son geni e specie de veri poeti.

CICADA: Or come dunque saranno conosciuti gli veramente poeti?

TANSILLO: Dal cantar de versi; con questo che cantando o vegnano a delettare, o vegnano a giovare, o a giovare e delettare insieme.

CICADA: A chi dunque servono le regole d'Aristotele?

TANSILLO: A chi non potesse, come Omero, Exiodo, Orfeo ed altri, poetare senza le regole d'Aristotele; e che per non aver propria musa, vuolesse far l'amore con quella d'Omero.

CICADA: Dunque, han torto certi pedantacci de tempi nostri, che excludeno dal numero de poeti alcuni, o perché non apportino favole e metafore conformi, o perché non hanno principii de libri e canti conformi a quei d'Omero e Vergilio, o perché non osservano la consuetudine di far l'invocazione, o perché intesseno una istoria o favola con l'altra, o perché finiscono gli canti epilogando di quel ch'è detto, e proponendo per quel ch'è da dire; e per mille altre maniere d'examine, per censure e regole in virtù di quel testo. Onde par che vogliano conchiudere ch'essi loro a un proposito (se gli venesse de fantasia) sarrebono gli veri poeti, ed arrivarebbono là, dove questi si forzano: e poi in fatto non son altro che vermi, che non san far cosa di buono, ma son nati solamente per rodere, insporcare e stercorar gli altrui studi e fatiche; e non possendosi render celebri per propria virtude ed ingegno, cercano di mettersi avanti o a dritto o a torto, per altrui vizio ed errore.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.fisicamente.net

A hősi lelkesedések (részlet) (Magyar)

CICADA: Sokan olyan szabályhajhászók a költészetben, hogy alig fogadják el poétának Homéroszt; Vergiliust, Ovidiust. Martialist, Hésziodoszt, és Lucretiust meg csak afféle versszerzőnek ítélik, Arisztotelész Poétikájának szabályaival mérve őket.

TANSILLO: Tudd meg, testvérem, hogy ezek valóságos ökrök, mert nem úgy tekintik ama szabályokat, mint amelyek a homéroszi vagy az övéhez különösen hasonló költészetet jellemzik, és olykor egy olyan hősi költőre utalnak, mint amilyen Homérosz volt. Figyelmen kívül hagyják, hogy nem mások tanítása a rendeltetésük, akik tőlük különböző, de egyenlő, hasonló, sőt nagyobb tehetséggel, művészettel meg ihlettel rendelkeznek.

CICADA: Homérosz költői lángelméje nem volt szabályoknak alárendelve, de forrása lett ama törvényeknek, melyek azokat szolgálják, kik alkalmasabbak az utánzásra, mint a kitalálásra; és összegyűjtötte őket az, aki egyáltalán nem volt költő, de össze tudta szedni ama egy, azaz a homéroszi költői nem szabályait, olyasvalakinek hasznára, aki nem önálló költővé, hanem egyik másik Homérosszá akart lenni, nem saját múzsája, hanem más múzsájának majmolása által.

TANSILLO: Jól következteted, hogy a költészet nem születik a szabályokból, hacsak nem igen mellékesen, de a szabályok erednek a költészetből. Ezért az igazi szabályoknak annyi neme és faja van, ahány neme és faja van az igazi költőknek.

CICADA: Miről lehet hát megismerni az igazi költőket?

TANSILLO: Verseiknek énekéről; abból, hogy énekelve vagy gyönyörködtetnek, vagy tanítanak, vagy egyszersmind tanítanak és gyönyörködtetnek.

CICADA: Akkor kinek hasznosak Arisztotelész szabályai?

TANSILLO: Azoknak, akik nem tudnak Arisztotelész szabályai nélkül úgy írni, mint Homérosz, Hésziodosz, Orpheus és mások, s azoknak, akiknek nem lévén saját múzsájuk, szerelmeskedni akarnának a Homéroszéval.

CICADA: Tehát nincs igazuk bizonyos mai pedáns kritikusoknak, akik kizárnak a költők sorából némelyeket, vagy mert nem alkalmaznak megfelelő mesét és metaforákat, vagy mert nem kezdik úgy könyveiket és énekeiket, mint Homérosz és Vergilius tették, vagy mert elmulasztják a szokásos invokációt megírni, vagy mert az egyik történetet vagy mesét a másikba szövik, vagy azért, mert énekük végén összefoglalják a mondottakat és előkészítenek a mondandókra, és a vizsgálódás ezer más módján vetik alá szabályoknak a szóban forgó szöveget. Mintha csak arra akarnának kilukadni, hogy – ha kedvük szottyanna rá – ők lennének az igazi költők, akik könnyedén elérnének oda, hova amazok fáradozva törekszenek. Pedig nem egyebek férgeknél, amik semmi jóra nem képesek, hanem csak arra születtek, hogy a más tanulmányain és fáradozásain rágódjanak, lepiszkítsák és beszennyezzék őket. Mivel a maguk erejéből és tehetségéből nem tudnak hírnévre szert tenni, a más hibája vagy tévedése útján igyekszenek hanyatt-homlok előretörtetni.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.kalligram.eu/Kalligram

minimap