Röhrig Géza: blue (kék Angol nyelven)

tisztábban látok bár még nem tudom mit
messzebb kell mennem nincs elég távlat
családnál népnél vallásnál is messzebb
arcod előtt szabad csak megálljak

ágyszalmám elfűtöm reggel útra kelek
nem koplalok eztán ócska álmon
minden vers perc minden mozdulat
színed előtt kell majdan megálljon

boldog szégyenben borulok le akkor
összeőszül a fény és a sötét
megbékél a föld mélye a mennyel
mint holló szárnyán a fekete s a kék

elengedsz végül akárha tánc után
felhőként foszlik csepereg létem
bugyborék vagyok egy tenger tajtékán
elpattanok e hatalmas kéken

i see clearer though i don’t yet know what
i must go farther not enough perspective
even farther than folk family and faith
before your face alone may i stop only

i burn up my bedstraw set out next morning
i won’t any more starve on trashy dreams
every single poem minute and movement is
before you to appear and stand the proof

in blissful shame will i then fall on my knees
both light and darkness will turn into grey
the depth of earth will make peace with heaven
like black and blue on the wings of ravens

you let me go finally as if after a dance
like a cloud my life is frayed and it trickles
i’m a bubble on the foam of an ocean
i burst on this huge enormous blueness