Új május (Magyar)
Így van szavam szívén a halk, Zengő imám, ha nem zavar: Bádogos iparos vagyok, ám amikor fojtogató gondolatok vernek pofon; Nem ez vagyok.
Rég elmerült és önfeledt eszmémben még felfigyelek. Mint rossz gyerek, ki csíntalan, Kit nem zavar a zűrzavar. Mint az, ki siratásait, Az énje némaságain fel-felzokog.
Olykor magamra ébredek. Fölkavarnak a reggelek. Jajgat a Nap, úgy érezem. S pihenő csöndje a magánynak reám kiált: Ember vagyok és nem cigány.
Feltöltő | Fehér Illés |
Az idézet forrása | http://www.irodalmijelen.hu |
|
Maggio nuovo (Olasz)
Sul cuore della mia parola, è cosi la mia flebile Sonora preghiera, se non disturba: Sono un artigiano, stagnaio, ma quando i pensieri soffocanti mi prendono a schiaffi; Sono un altro.
M'avvedo ancora negli esultanti e da tempo affondati ideali. Come un ragazzaccio, sbarazzino, Che dalla confusione non è disturbato. Come colui, che i suoi compianti, Sul mutismo del proprio io geme.
A volte riprendo coscienza. Le mattinate mi mettono in agitazione. Mi sembra, che gema anche il Sole. Il silenzio riposante della solitudine m’avverte: Sono un uomo e non uno zingaro.
|