Balla Zsófia: Zeit zum feiern (Ünnepet Német nyelven)

A nyers idő méretlen tömegében,

ott rejtőzködtem milliárd alakban.

Véletlenbe zártan, hígan-töményen,

sok apró bolygó részecskét belaktam.

Már minden megtörtént, már elkövettem

mindent: jót, rosszat. Amivé leszek.

Másik tudás nyoma rebben a testben.

Van erre szó, de nincs emlékezet.

Ki öröklétre semmiből megéled,

fényre és kínra vált üres sötétet.

A földi élet órája ütött.

Vaktában megfoganják szép szülők.

A megváltás: nemlét után az élet

szűk kapujába ér az újszülött.

In ungemessenen Massen der Vorzeit

verborgen in Milliarden Gestalten

in jeder nur möglichen Zufälligkeit

bewohnte ich viele kleine Trabanten.

Schon alles vorbei, hab alles begangen:

Gutes und Böses. Nichts soll mich hindern.

In mir will das andere Wissen prangen.

Die Worte sind da, doch kein Erinnern.

Wer aus der Leere ersteht zu Ewigkeit

tritt aus dem Nichts in lichte Qualen. Die Zeit

des Daseins auf Erden ist gekommen.

Von schönen Eltern gezeugt in Wonnen.

Das Kindchen: erlöst von der Nichtigkeit

ist durchs enge Lebenstor gekommen.