Dsida Jenő: Una rondine sfreccia (Egy fecske átsuhan... Olasz nyelven)

Valami volt.
 
Mint mikor megakad az óra
s tovább ketyeg,
 
egy szomorú angyal szivárványra mosolyog
és újra pityereg.
 
Szélűzött felhők közt kisüt a hold.
 
Boldogságból torony emelkedik
s már leomolt.
 
Illanó illat
villanó fény,
káprázó szemnek ezerszinü folt.
 
Egy búcsuzó fecske átsuhan
házunk füstje fölött.
 
Csak ennyi volt.

C'era un non so che.

Come quando l'orologio si inceppa
ma continua a ticchettare,

un angelo triste sorride all'arcobaleno
e ricomincia a piagnucolare.

Tra le nuvole disperse brilla la luna.

Dalla felicità si alza una torre
ma è già crollata.

Profumo evaporato
luce che lampeggia, ai occhi
abbagliati, il multicolore di una macchia.

Una rondine congedandosi,
oltre il fumo, sopra casa nostra, sfreccia.

Solo questo c'era.