Kormos István: Campana (Harang Olasz nyelven)

láttam szomorúságodat
szemedben szomorúságomat

ujjaim vágtató lovak
dobogtak márvány-gerinceden

de hozzám hajtottad fejed
hozzád hajtottam fejem

egy szárnyacsavart ablakot
a szél az utcára csapott

városmajor harangja vert
sötétség pohara betelt

tejfogad koccant mire kell
ez a szerelem mire kell

forgott ég-föld velünk
s tudtuk hogy csak elveszünk

hallgattam gyerek-sírásodat
hallgattad gyerek-sírásomat

ho veduto la tua tristezza
nei occhi tuoi la mia tristezza

come cavalli galoppanti le mie dita
battono sulla tua schiena  marmorea

su di me avevi posata la testa
su di te avevo posato la mia testa

il vento aveva sbattuto per strada
il battente di una finestra scardinata

la campana del magione rintoccò
il bicchiere dell’oscurità era colmo

cozza il tuo dentino di latte a che serve
quest’amore a che serve

con noi girava la terra e il cielo
che ci saremo persi era ben chiaro

ascoltavo il tuo pianto da bambina
ascoltavi il mio pianto da bambino