Radnóti Miklós: The witness (A „Meredek Út” egyik példányára Angol nyelven)

Költő vagyok és senkinek se kellek,

akkor se, hogyha szótlan dünnyögök:

È - È - È - sebaj, hisz énekelnek

helyettem kandi ördögök.

S higgyétek el, higgyétek nékem el,

joggal legyez az óvatos gyanu!

költő vagyok, ki csak máglyára jó,

mert az igazra tanu.

Olyan, ki tudja, hogy fehér a hó,

piros a vér és piros a pipacs.

És a pipacs szöszöske szára zöld.

Olyan, kit végül is megölnek,

mert maga sosem ölt.

1939. június 1.

I am a poet, and I would be rejected

even if I fell silent in disgrace,

È - È - È - but lots of devils

are happy to sing in my place.

I have provoked, believe me, every caution,

suspicion sniffing after me like a sleuth!

I am a poet destined for the stake,

a witness who tells the truth.

A poet – one who notes what he has seen,

that snow is white and blood and poppies red

and that the poppies’ downy stems are green.*

I know at last my own blood shall be spilled

for I have never killed.

* Red, white & green: the Hungarian tricolour