Csoóri Sándor: A pequena ferra (A kis fenevad Portugál nyelven)

Jön, jön a kis fenevad hozzám
körömcipőben,
jön a hídon át, idáig hallom -
A lecsupaszodó Margitsziget tölgyfái fölött
varjak forognak, mint a gyászkocsi
kerekei -

Hó készülődik, hó, írja az újság,
lassan a szobámban is már megered,
de ő csak jön kirügyezve, mint akit zene kísér:
hanyatló, nyári délutánok
dobszólója -

Néger lányokat láttam így egyszer
közeledni Havannában,
a homokzsákokkal és a vörös dáliákkal eltorlaszolt utcán
narancsot ettek,
mintha a fènyegetett világ nevében
tüntettek volna édes mozdulatokkal -

Hogy prüszkölne a vén Bakkecske-Anakreon,
ha a szélverte hídláb tövéből látná:
fölötte micsoda mennyország vonul,
micsoda tüntető cipőkopogás a halál ellen,
gyöngéd comb-súrlódás zaja
s fekete sásé.

Vem, vem até mim a pequena fera
nos seus elegantes sapatos de salto alto,
vem atravessando a ponte, oiço-a mesmo aqui –
Em cima dos carvalhos da Ilha Margarida que o Outono despe
volteiam gralhas, como as rodas
de um carro funerário –

Prepara-se para nevar, neve, diz o jornal,
começa lentamente a nevar mesmo no meu quarto,
mas ela vem a desabrochar como que acompanhada de música:
solo de tambor de decadentes
tardes de Verão –

Vi uma vez raparigas negras
a aproximarem-se-me assim, em Havana,
pela rua cheia de sacos de areia e de dálias vermelhas,
comiam laranjas,
como se, em nome do mundo ameaçado,
tivessem protestado com gestos suaves –

Como bufaria o velho Cabrão-Anacreonte,
Se visse, sob o pilar da ponte flagelado pelos ventos,
que paraíso marcha por cima dele,
que bater de sapatos protestando contra a morte,
sussurro meigo de caniços pretos e de
coxas-a-esfregarem-se.