Profán szerelmes vers (Magyar)
Bánomisén, menj hát örök utadra,
elnyel a város és a fergeteg;
álom voltál, mert álmodni akartam,
film voltál és szeszélyem pergetett.
Itt voltál, s nékem voltál gyönyörű,
s mint kincset, tőlem örökölt a másik,
és párnám őrzi éjszakánk nyomát
a szombatdélutáni nagymosásig. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | https://docs.google.com |
|
Una profana poesia dell' amore (Olasz)
Che m’importa, va’ pure sulla tua strada perenne,
ti inghiottirà la città e il suo tumulto;
sei stata un sogno,perché sognare volevo,
sei stato un film, il mio capriccio ti ha girato.
Sei stata qui, ed è per me, che sei stata stupenda,
come un tesoro, da me ti ha ereditato quel’altro,
delle nostre notti, il mio cuscino conserva le tracce,
fino al sabato pomeriggio, il giorno del bucato.
|