Kalász Orsolya: le soglie (küszöbök Olasz nyelven)
|
|
küszöbök (Magyar)Kell egy ajtó, kell a kicsivilágnak határa, a küszöb is, átlépve megérezd, valahogy másképp lehetsz itt akár védtelen is. Csupán erre következtess a küszöbből, ne hidd, hogy valaki otthonába lépsz, hogy itt és most önfeledtebben rendelkezne bárki is a dolgok felett, nem, nem, nem, vázlatok csupán: a gyertyafényes terített asztal, a lámpa fénykörében sugárzó mandarinokkal teli ezüsttál, a szelíden kopottas bársony székek, a zene, a szép zene.... lehetőségek, ajánlatok. Így képzelem a megérkezést a szenvtelenül bonyolódó világból, a bátórító, nem elbátortalanító küszöböt, vágyküszöböt, szóküszöböt, érintésküszöböt, az énküszöböt, amin átlépve mondhatom: Rendelkezz velem! A lélegzetelállító határátlépést, ha megteszed.
|
le soglie (Olasz)Serve una porta, a questo mondo piccolino serve un limite che è la soglia, che oltrepassando tu possa sentire, che qui puoi stare in un modo diverso, anche indifeso. Solo questo devi dedurre della soglia, non credere, che entrando in casa altrui, che qui ed ora chiunque beatamente può disporre sulle cose, non, no, no, sono soltanto progetti: la tavola imbandita con la candela, la fruttiera d’argento pieno di mandarini nel cerchio della luce sedie di velluto mitemente consunte, la musica, la musica bella… possibilità, offerte. Cosi mi immagino l’arrivo dal mondo indolentemente intricato, l’incoraggiante non l’intimidatoria soglia, la soglia del desiderio, della parola, del toccamento, la soglia del io, che oltrepassando possa dire: Disponi di me! Il varco mozzafiato del limite, se sei disposto a farlo.
|
