Kukorelly Endre: Andetag (Lélekzet Svéd nyelven)

Ma egész reggel nem bírtam a lelket
magamba verni. Balgaság. Ma egész
nap nem bírom ki, érzem, ezt a lelket.

Minthogy pedig a redőnyön is Isten
Napja sugárzik át, megszorongatnak
ezek a szavak: van és nincsen

is Ő. Minthogy pedig a redőnyön át
kapni onnan a fény-beoltást, kopik
még, mert használtatik a lélek, nohát.

Inte på hela morgonen kunde jag väcka
liv i mig. Löjligt. Jag kommer inte
att uthärda min själ idag, det känner jag.

När den gudomliga Solen
lyser genom jalusin, blir jag betryckt
av dessa ord: finns och finns

inte, Han. Eftersom en ljusympning kan ske
därifrån, genom jalusin, brukar jag
själen, förbrukar den.