Kukorelly Endre: Från en annan trakt (Más tájról származik Svéd nyelven)

Egy angol család tagjainak
nagy volt a feneke. A gyerekek
vadak, lármáznak, megszállják a
gyöpöt, ráülnek a virágokra,
benyomják a füvet a talajba,
minden el van borítva velük,
amire rámásznak, beszakad.
A járda, a parkoló, még
az úttest is tele van fenék
formájú gödrökkel. Átköltöztem
egy nyugalmasabb városrészbe.
Másik iskolába iratkoztam
át, más öltönyök, másik királyi
football club. Ott kezdtem lármázni
más meccseken. Kisebb termetű
szomszédok, ugyanúgy akcentussal
szavalnak a pudingról, bármiről,
ami fölmerül. Szerencsére
éppen beleért még a kapus.
Ez a megállapítás hangzott
el egy mérkőzésen. Valamelyik
sorsdöntő rangadón. Szerencsére
beleértem, állapította
meg a kapus. És még a kellő
pillanatban. Ő is másféleképp
beszél. De ugyanaz a föld. És
más tekintet. Másképpen beszél,
másképp figyel, más tájról származik.

Medlemmarna i en engelsk familj hade alla
stor bakdel. Barnen var
bråkiga, vilda, de invaderade
gräsmattan, satte sig på blommorna,
tryckte ner gräset i jorden,
allting hade intagits av dem,
allting de klättrade på brast.
Trottoaren, parkeringen, ja,
hela gatan var full av
bakdelsformade gropar. Jag flyttade
till en lugnare stadsdel.
Skrev in mig i en annan skola.
Andra uniformer, annan kunglig
fotbollsklubb. Där skriker jag
på andra matcher. Grannarna där är
kortare till växten. De pratar med brytning,
vitt och brett, om pudding, om allt
som kan komma på tal. Vilken tur
att målvakten precis tog den,
konstaterade någon
på en match. På någon
viktig turnering. Vilken tur
att jag tog den, konstaterade
målvakten, dessutom i rätt
ögonblick. Men också han pratar
annorlunda. Har ändå samma ursprung. Blicken
är annorlunda. Talar annorlunda,
iakttar annorlunda. Kommer från en annan trakt.