Gyukics Gábor: dok smo još tu (amíg még itt vagyunk Szerb nyelven)

a délelőtti szél
elnyelte
nekem szánt szavaidat a
Monks Mound tetején
 
szabaduló gondolataidat
egy gesztikuláló kínai férfi 

dadogta fülembe
aznap késő délután
 
egy láthatatlan indián ceremóniát

helyettesítő csúcsforgalom közepén
a vietnámi halárus bódéja előtt

St. Louisban, az Olive sugárúton
 
szavaid megérkeztekor
a férfi szemébe néztem
hogy eltűnhessek írisze mögött

na vrhu Monk Munda
prepodnevni vetar
proguta
tvoje meni namenjene reči
 
tog dana kasno popodne
oslobođene misli tvoje
gestikulirajući kinez
mi je mucao u uši
 
u zamenu nevidljive indijanske
ceremonije usred špice prometa
ispred ribarnice Vijetnamca
u St Lujsu na radijalcu Olive
 
prilikod stizanja tvojih reči
pogledao sam u oči muškarca
da bi se iza njegovog irisa izgubio