Fodor András: Lettera (Levél Olasz nyelven)

Levél a szerelemről,
levél a gyűlöletről,
        kiteritett botrány az asztalon.
Melyőnk a címzett, te, vagy én?
Ha csak átkozni tud, miért
        kevélykedik a hűség?
Ha csak bosszút kíván, miért
        szűköl a fájdalom?

Hazug a büszkeség, mely
liheg a büntetésért,
        s nem érzi, mint keríti be magát
Ha képtelen szeretni már,
mit ér az okos vád? Hazug
        törvény az ösztön ellen.
Kegyelme is hazug, ha végül
        felejtőn ınegbocsát.

Uszítva gyülöletbe,
taposva bűnhődésbe,
        gyilkos betűivel akárhogy
átkozna sorsom levele,-
kudarcokért is híven,
        kiszolgáltatva minden kihívásnak,
ég arcomon tovább szerelmek
        megváltó szégyene.
 

Lettera sull’amore
lettera sull’odio,
      scandalo disteso sul tavolo.
Chi è il destinatario, tu, od’ io?
Perché fa l’altezzosa la fedeltà,
      se non sa far altro, che maledire?
Perché ustola il dolore,
      se desidera solo vendetta?

E’ menzognera la superbia, che
ansima dietro la punizione,
      e non sente che circonda se stessa.
Se non è più in grado di amare,
cosa vale l’accusa assennata? Legge
      menzognera contro l’istinto.
Anche la grazia è menzognera,
      se alla fine dimenticando perdona.

Istigando all’odio, pestando l’espiazione,
la lettera del mio destino
      con le sue lettere assassine,
in qualunque modo mi maledirebbe, -
fedelmente anche per i fallimenti,
      assoggettato a tutte le sfide
continua ardermi sul viso
      la vergogna redimente degli amori.