Weöres Sándor: Aún no puedo del todo acostumbrarme* (Még most sem szoktam meg* Spanyol nyelven)

Még most sem szoktam meg egészen

hogy torkom van, gyomrom, belem

mit anyaggal tömök naponta

és csak ezáltal létezem.

Még most sem szoktam meg egészen

hogy minek olyan lényeges

ezt vágyni, amazt elkerülni

s hogy szeressenek és szeress.

Még most sem szoktam meg egészen

hogy látó-, vagy rágó-tagod

szépnek, vagy csúnyának tekintsem

és hogy van élő és halott.

Még most sem szoktam meg egészen

hogy teljest föl nem foghatok,

hogy csak a részek kavarognak

és rajtuk túl nem nyúlhatok.

*Rongyszőnyeg 49

Aún no puedo del todo acostumbrarme

a tener panza, tripas y garganta

que lleno cada día de materia,

a causa de lo cual estoy viviendo.

Aún no puedo del todo acostumbrarme

a que tenga que ser tan importante

desear esto y evitar aquello,

y ser amado, y que me ames tú.

Aún no puedo del todo acostumbrarme

a encontrar feos o creer hermosos

tus órganos visuales o tus masticatorios,

ni al hecho de que hay vivos y que hay muertos.

Aún no puedo del todo acostumbrarme

a no poder imaginar el todo,

a que frente a mí bailen sólo partes,

a que tras ellas nada puedo asir.

*Tapiz de Retazos 49