A Kicsi Asszony szomorúsága (Magyar)
Szomorú mostan a Kicsi Asszony, szomorúsága betakar engem. Ketten vagyunk, csupáncsak ketten.
Éppen azt hisszük, miénk a világ. Bort iszunk, piros bort, mint a vére, s belemarunk egymás testébe.
Párizsban vagyunk, a Saint Michelen, ősz fekszik el a lábaink előtt, sűrű esővel siratjuk őt.
Csavargunk, miként a hontalanok, kezemben egy üveg gyönge lőre, és mi csak rohanunk előre. |
Tristeţea Femeii Mici (Román)
E tristă acuma Femeia Mică, tristeţea ei mă acoperă. Noi doi suntem, doar împreună.
Suntem siguri, a noastră e lumea. Vin bem, vin roşu, ca sângele ei, şi muşcăm din trupul celălaltuia.
Suntem în Paris, pe Saint Michel, toamna zace sub piciorul nostru, c-o ploaie deasă o plângem.
Hoinărim, precum doi homlessi, în mâna-mi o sticlă de slab vin, şi noi împreună doar fugim.
|