Reményik Sándor: La forza (Erő Olasz nyelven)

Mostan a Szépség diadalt ül bennem,
S feszül bennem egy hangtalan erő,
Ó, rettentő erő!

Ha szerelemmé válna:
Tán elégetné azt, akit szeret.

Ha hatalommá válna:
Birodalmakat hódítana meg.

Ha kapzsisággá válna:
Marokkal aratná az aranyat.

Ha őrületté válna:
Dühöngene, míg maga megszakad.

Ha irgalommá válna:
Az volna, aki mindenkin segít.

Ha áhítattá válna:
Felszárnyalna az örök Istenig.

De egyikké se válik.
Marad nyugalmas, fénylő látomás,
Egy érctükörbe zárt világdarab:
Művészet, - semmi más.

Kolozsvár, Hója-erdő, 1923 október 25
 

Or’ dentro di me la Bellezza trionfa,
in me una forza silenziosa che preme,
Oh, forza immane!

Se diventasse amore:
Forse brucerebbe anche la sua amata.

Se diventasse potere:
Potrebbe conquistare gli imperi.

Se diventasse avidità:
Mieterebbe l’oro a piene mani.

Se diventasse follia:
Si scatenerebbe distruggendo sé stesso.

Se diventasse misericordia:
Sarebbe colui che tutti quanti aiuta.

Se diventasse devozione:
S’innalzerebbe fino al Dio eterno.

Ma non diventerà niente di tutto ciò,
Rimarrà una calma visione luminosa,
Un pezzo di mondo chiuso nello specchio:
Arte, – nient’altro.

Cluj -  Napoca, bosco di Hóia, 25 ottobre 1923