Hajnal Anna: A beetle locked in amber's hold (Borostyánkőbe zárt bogár Angol nyelven)

Borostyánkőbe zárt bogár,
még látszik hajszálgyenge csápja,
belezárta a lágy halál
a kemény hallhatatlanságba.

Itt csillog mint üveg mögött,
egykori vergődése hol van?
sírt, bogárhangon zümmögött,
elszállt a sírás, mondd meg hol van?

bezárva, páncélos halott,
örökre rajta díszruhája, –
az a kis lélek van, ha volt,
köröz hangtalan zuhanása.

1959

A beetle locked in amber's hold,
its tentacles one still can see,
imprisoned by soft death, and old,
in hardened immortality.
 
It shines as if behind a dish
of glass, its struggle – gone - but where?
It cried, it buzzed in Beetle-ish,
the tears have flown, who knows to where?
 
This corpse, shut in, in armour clad,
forever wears its best of all, –
its tiny soul, if one it had,
still circles in a silent fall.