Hajnal Anna: Per oggi (Mára Olasz nyelven)

Milyen szavaim voltak hajdan ?

hogy "gyönyörű! heves! gyors! boldog! nagy!"

igék ? "dobog! alél! feléled! leng! szabad!"

Milyen jelzőim lettek mára ?

"elfáradt, lassú, langy fakó, rideg,

s igék: elfekszik, ázik, foszlik, hűl, kihűl !"

S még mindig én. Még vagyok legbelül.

Emelgetem fejem a rács mögül.

Come erano un tempo le mie parole?

forse “stupendo! veemente! veloce! felice! grande!”

i verbi? “batte! esanime! risorge! flotte! libero!”

Che epiteti son diventati per oggi?

“stancato, lento, moscio spento, rude,

i verbi: sdraiarsi, bagnarsi, dileguarsi, si raffredda,

raffreddarsi!”

Ed ancora sempre io. Interiormente esisto ancora.

Cerco di rialzare la testa dietro le grate.