Babits Mihály: Vakok a hídon
|
Vakok a hídon (Magyar)A Csöndnek folyóján pár deszka- darab. Mi zajból van e csönd? Zubog zúg a hab.
Támolygva tolongnak a hídon vakok kis görnyedt, japános, naiv alakok.
A lelkük a testből ki sem lát soha. A deszkát belepte iszamlós moha. Se korlát se hídrács legörbülve mind Padlóig derékban letörpülve mind lenn útat magának kezével tapint üres szemgolyójuk szanaszét tekint faruk meg feltolva a zord égnek int. Mind bukdos botorkál gyámoltalanul És olykor kezével a semmibe nyul És olykor tört lécen hintázni tanul.
És néha fülükbe jön egy csobbanás: És néha szemükbe csap egy loccsanás: a Csöndbe taszítja le társát a társ.
S mi zajból van e Csönd? Zubognak a habok. A Csöndnek kis hídján tolongnak a vakok.
Egy bús fűz hullatja ágak záporát. Széles hold kacagja, mint gúnyos barát szegény kis támolygó vakoknak farát.
1913
|
