Pintér Tibor: Verovao sam, stićićeš (Azt hittem, megérkezel Szerb nyelven)

Azt hittem, megérkezel.
Azon az úton jössz, a régi erdőn.
Te, aki hozzám tartoztál
szüntelen s mindörökkön.
A patakon, a sekélyen keresztül
s felbukkansz valós téridőnkben.
 
Azt hittem, hazajutsz végül.
Furcsa képei egy álombeli
                                          impériumnak:
fagyott, középkék könnyezés,
megkopott, mocskos havak,
butára dadogott, értelmetlen
                                             frázisok.
Azt hittem, átlábolsz.
Át a sós idő – óceánon,
remegőn, csodára várón.
Mint az egyszeri, abban a mesében:
riadva olcsó képzetektől,
visszatalálsz a rengetegből.
 
Azt hittem, engesztelődtél.
Megtérsz. Páncélod – sisakod elhajítod,
repüljenek zugokba szét a maszkok,
s kardodról immár nem vér csepeg:
bódító balzsam, gyógyító nektár.
Szent jövője egy sosemvolt múltnak.
 
Azt hittem, hazajutsz végül.
Megtalálsz, s nem resten kimondjuk:
legyen béke, s nem halljuk félre:
legyen végre!
Mit nézhetek, csak jelen – porladás.
Álomszedés, harangkondulás.
 
Azt hittem, megérkezel.
Spirálködök kavargó karjaiból
elménkbe. Önmagunkba.
Napok monoton dörömbölése.
Ázottan, örök esőktől verten
belépsz, s mosolyod úgy terül szét
mint kézzelfogható jelenlét.
 

Verovao sam, stićićeš.
Na onoj staroj cesti ćeš doći, preko starog šumarka.
Ti, koja si neprekidno i
zavek meni pripadala.
Preko potoka, plićaka u stvarnom
prostranom vremenu ćeš se pojaviti.
 
Verovao sam da dospećeš naposletku kući.
Čudne slike jedne imperije
                                         snova:
smrznut, srednjeplav plač,
pohabani, prljavi snežni nanosi,
do bedastoće mucane, nerazumne
                                                   fraze.
Verovao sam, prećićeš.
Preko slanog vremena – okeana,
drhtajući, čekajući čudo.
Kao negdašnji u onoj priči:
od jeftinih predodžbi zastrašeno
naćićeš put povratka iz prašume.
 
Verovao sam, pomirila si se.
Pokajaćeš se. Odbacićeš štit – kacigu,
neka razlete u zakutke one maske,
s tvoje sablje više ne krv kapa:
opojni balsam, lekovit nektar.
Sveta budućnost jedne nepostojeće prošlosti.