Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Baudelaire, Charles: Héautontimorouménos (L'Héautontimorouménos Magyar nyelven)

Baudelaire, Charles portréja

L'Héautontimorouménos (Francia)

À J.G.F.

 

Je te frapperai sans colère

Et sans haine, comme un boucher,

Comme Moïse le rocher

Et je ferai de ta paupière,

 

Pour abreuver mon Saharah

Jaillir les eaux de la souffrance.

Mon désir gonflé d'espérance

Sur tes pleurs salés nagera

 

Comme un vaisseau qui prend le large,

Et dans mon coeur qu'ils soûleront

Tes chers sanglots retentiront

Comme un tambour qui bat la charge!

 

Ne suis-je pas un faux accord

Dans la divine symphonie,

Grâce à la vorace Ironie

Qui me secoue et qui me mord

 

Elle est dans ma voix, la criarde!

C'est tout mon sang ce poison noir!

Je suis le sinistre miroir

Où la mégère se regarde.

 

Je suis la plaie et le couteau!

Je suis le soufflet et la joue!

Je suis les membres et la roue,

Et la victime et le bourreau!

 

Je suis de mon coeur le vampire,

— Un de ces grands abandonnés

Au rire éternel condamnés

Et qui ne peuvent plus sourire!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://fleursdumal.org/poem/151

Héautontimorouménos (Magyar)

                                         J. G. F.-nek   

 

        Megütlek, mint tagló a barmot,

        düh s gyűlölet nélkül; ahogy

        Mózes a sziklára csapott!

        - S hogy pillád kútja hűtse zsarnok

 

        Szaharámat, kipréselem

        szemedből vizeit a kínnak:

        reményvitorlás vágyaim vad

        hajója sós könnyeiden

 

        nagy és szabad tengerre lendűl,

        s zokogásodtól részegen

        úgy visszhangzik majd a szivem,

        mint dob, mikor rohamra perdűl.

 

        Vagy nem torz akkord vagyok-e

        az isteni szimfóniában

        a Gúny miatt, melynek falánkan

        ráz és marcangol a dühe?

 

        Sötét mérge bennem a vér! A

        hangomban ő rikoltozik!

        A kárhozott vagyok, akit

        tükrének használ a Megaera!

 

        Az arc vagyok és az ököl!

        A tőr s a seb, melybe a tőr csap!

        A kerék s a kerékbe tört tag

        és a hóhér és akit öl:

 

        saját vámpírom - a valódi

        nagy árvák egyike, kire

        örök kacajt mért végzete,

        s aki már nem tud mosolyogni!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu/00400/00477/00477.htm#d5715

minimap