Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Verlaine, Paul: Rotterdam (Rotterdam Magyar nyelven)

Verlaine, Paul portréja

Rotterdam (Francia)

Après qu'il a franchi d'abord les terres vertes,
Pleines d'eau régulière et qu'un moulin à vent
Gouverne à chaque bout des champs, puis l'en-avant
Et l'en-arrière des écluses grand'ouvertes
 
Formant des lacs d'une mélancolie intense.
Presque sinistres dans l'or sanglant de cieux noirs
Où quelque voile noire, on dirait, par les soirs,
Où quelque môle noir, on dirait, rôde et danse,
 
Le train comme infernal et méchant sous la lune
Tout à coup rôde et danse, on dirait, à son tour,
Et tonne et sonne et tout à coup, comme en un four
De lumière très douce et très gaie, un peu brune.
 
Un peu rose, telle une femme de luxure
Apaisée, entre, en des barreaux entre-croisés,
Au-dessus d'une ville aux toits comme apaisés,
Aux fenêtres d'où la vie appert, calme et sûre.
 
Bonhomme, et forte et pure au fond et rassurante
Combien ? après tant de terreurs de cieux et d'eaux
Regardant défiler à travers des rideaux,
Galoper notre caravane délirante.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poemes.co

Rotterdam (Magyar)

Miután áthaladt a zöldelő, szabályos
csatornákkal teli tájon, hol szélmalom
áll úton-útfelen, és minden oldalon
a nyitott zsilipek sora rajzol ki számos,
 
mélységes mélabút ontó, szinte mogorva
tavat a komor ég vérszínű aranyán,
hol este mintha egy sötét vitorlaszámy,
hol mintha egy sötét rév táncolna bolyongva,
 
a vonat pokoli ádázán, mintha rajta
volna a sor, a hold alatt táncol, bomol,
zeng s dübörög, de most váltókra fut, ahol
kellemes és derűs, enyhén rózsás, de barna,
 
bronzos fényben, lecsillapult parázna nőként,
sorompók közt elér egy város szunnyadó
háztetői fölé; hány szemnek nyugtató,
kedélyes, biztos és nyugodalmas, de főként
 
hánynak tiszta s szilárd a lét, ha ablakán át,
függöny mögül, egek s vizek rémségei
után a robogó vagonsort figyeli:
tébolyult karavánunk bomlott vágtatását?



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. L.

minimap