Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Vivien, Renée: A Labyrinthus (Le Labyrinthe Magyar nyelven)

Vivien, Renée portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Le Labyrinthe (Francia)

J'erre au fond d'un savant et cruel labyrinthe...
Je n'ai pour mon salut qu'un douloureux orgueil. 
Voici que vient la Nuit aux cheveux d'hyacinthe, 
Et je m'égare au fond du cruel labyrinthe, 
Ô Maîtresse qui fus ma ruine et mon deuil.

Mon amour hypocrite et ma haine cynique 
Sont deux spectres qui vont, ivres de désespoir; 
Leurs lèvres ont ce pli que le rictus complique: 
Mon amour hypocrite et ma haine cynique 
Sont deux spectres damnés qui rôdent dans le soir.

J'erre au fond d'un savant et cruel labyrinthe,
Et mes pieds, las d'errer, s'éloignent de ton seuil.
Sur mon front brûle encor la fièvre mal éteinte...
Dans l'ambiguïté grise du Labyrinthe,
J'emporte mon remords, ma ruine et mon deuil...



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://poesie.webnet.fr

A Labyrinthus (Magyar)

Az én útvesztőm nagy, agyafúrt, gonosz, mély...
Nincs, csak fájdalmas gőg, védelmébe mi vesz.
A jácinthajú jön, a jácinthajú Éj,
S én eltévedek, el, abban, mi gonosz, mély.
Úrnőm, romlás voltál nekem, gyász és kereszt.

Szerelmem színlelő, gyűlöletem nyílt tánc,
Két részegült fantom, súgják: „Kétségbe ess!”
Arcukon vigyor, torz, agyonkomplikált ránc;
Szerelmem színlelő, gyűlöletem nyílt tánc:
Két átokfajzat jár, mihelyt rámtör az est.

Az én útvesztőm nagy, agyafúrt, gonosz, mély,
Lábam beléfáradt, elhagyja házadat:
Csak rosszul hűlt ki bár bennem a láz, ne félj...
Az Útvesztő szürke, kétértelmű és mély.
Bűntudat, romlás, gyász – azt hordom én ott, azt.

        

Hagyományos prozódiával fordítva (magyarázat
Sully Prudhomme-nál,
http://www.magyarulbabelben.net/works/fr/
Prudhomme%2C_Sully-1839/
Le_Coucher_du_Soleil/hu/58418-A_naplemente):

          

Az én útvesztőm nagy, agyafúrt és gonosz, mély,
Csak fájdalmas gőg az, mi védelmébe vesz.
A jácinthajú jön, a jácinthajú, rossz Éj,
S én eltévedek, el, abban, ami gonosz, mély.
Úrnőm, romlás voltál nekem, gyász és kereszt.

Szerelmem színlelés, gyűlöletem cinizmus,
Két részegült fantom, súgják: „Kétségbe ess!”
Az arcuk torz vigyor, komplikált, ferde, izmos;
Szerelmem színlelés, gyűlöletem cinizmus,
Két fantom az s követ, mihelyt rámhull az est.

Az én útvesztőm nagy, agyafúrt és gonosz, mély,
Beléfáradt a láb, küszöböd itthagyom.
Csak rosszul hűlt ki bár bennem a láz, nehogy félj...
Az Útvesztő szürke, kétértelmű, gonosz, mély,
Bűntudat, romlás, gyász – én csak ezt hordozom.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap