Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Deschamps, Eustache: Nem tudhatom, a mennyország milyen (E paradis ne sçaroie parler Magyar nyelven)

Deschamps, Eustache portréja

E paradis ne sçaroie parler (Francia)

 

E paradis ne sçaroie parler,

Ne je n’y fu onques jour de ma vie,

Mais en enfer vous feray bien aler,

Se vous voulez passer en Lombardie

Ou cheminer le pais de Hongrie,

Entre les mons: la sont glaces et nofs,

Grans froidures par tous les moys,

Et habismes jusqu'en terre parfonde,

Et ne croist fors que sapins et rapois:

Le pais est un enfer en ce monde.

 

Charrettes ou chars n’y pourroient passer,

Et le souleil qui est hault n’y luist mie,

N’y n'est oisel qui y puist demourer :

Pour la froideur volent autre partie.

Mais le chemin n'a pas piet et demie :

Qui mespasse, s'il chiet, mors est tout frois,

Et se chevaulx s'encontrent a la foys,

La convient il que l'un l'autre confonde

Pour les griefs pas et les chemins estrois:

Le pais est un enfer en ce monde.

 

Verdeur n’y a, cerf, biche, ne cengler,

Vignes ne blez, ne nulle mélodie,

Ours et chameulx voit on les mons ramper,

Mais leurs vivres que nul d'eulx ne mendie

Quierent ailleurs; du main jusqu'à compile

Sont ténèbres, vens et horribles vois;

Et Lucifer qui est des diables roys

Ou hault des mons o ses frères habonde,

Qui en tous lieux départ gelée et frois;

Le pais est un enfer en ce monde.

 

L'envoy

 

Prince, qui veult corps et ame dampner

D'un grant pécheur, face loy condempner

Entre ces mons, et a lui mettre bonde

Du remanoir sanz pouoir retourner:

Le pais est un enfer en ce monde.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.archive.org/stream/oeuvres

Nem tudhatom, a mennyország milyen (Magyar)

Nem tudhatom, a mennyország milyen,

Hiszen sosem jártam ott életemben,

De a pokol ösvényeit szemem

Látta, midőn Magyarországra mentem,

S Lombardián vezettek által engem.

Hegyek között gleccserek, havasok,

A fagy kitart tizenkét hónapot,

Mély szakadék vigyáz oldalt az útra,

Csak pár fenyő s hitvány bokor van ott,

Az a vidék a poklok rusnya bugyra.

 

Kordé s kocsi nem jár oly szűk helyen

A nap se tör utat a fellegekben,

Meg nem marad ott egy madárka sem,

Ha fúj a szél, lankásabb tájra reppen.

Másfél könyök sincs a csapás keresztben:

Ki félrelép, lehull, tüstént halott,

S ha két derék hátas szembekocog,

Az egyikük a másikat lerúgja,

A járható ösvény szűkre szabott:

Az a vidék a poklok rusnya bugyra.

 

Szarvas vagy őz nem jár a szirteken,

Nincs búza, sem szőlő, minden kietlen,

Bár látható medve és zerge fenn,

De lakhelyük szegényes élelemben,

Nagy a sötét délelőtt s kora esten,

S a völgy felől zúgnak vad hangzatok.

És Lucifer, aki a legnagyobb

Ördögkirály, öccseit oda dugta,

Hogy fújjanak szerte havat s fagyot:

Az a vidék a poklok rusnya bugyra.

 

Ajánlás

 

Uram, ha tán holmi könyörtelen

Bűnösöket büntetni kénytelen,

Küldje oda, s hagyja őket magukra,

Nem várja ott őket, csak gyötrelem,

Az a vidék a poklok rusnya bugyra.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://epa.oszk.hu/01000/01050/00056/pdf

minimap