Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Tzara, Tristan: A ló (Le Cheval Magyar nyelven)

Tzara, Tristan portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Le Cheval (Francia)

C'est vrai que je croyais en la ferveur immense de vivre. Chaque pas amplifiait en moi de vieilles mais toujours mouvantes adorations. Ce pouvait être un arbre, la nuit, c'étaient des forêts de routes, ou le ciel et sa vie tourmentée, à coup sûr le soleil.
Un jour je vis la solitude. Au faîte d'un monticule, un cheval, un seul, immobile, était planté dans un univers arrêté. Ainsi mon amour, suspendu dans le temps, ramassait en un moment sur lui-même sa mémoire pétrifiée. La vie et la mort se complétaient, toutes portes ouvertes aux prolongements possibles. Pour une fois, sans partager le sens des choses, j'ai vu. J'ai isolé ma vision, l'élargissant jusqu'à l'infinie pénétration de ses frontières. Je laissais à plus tard le soin de voir ce qu'on allait voir. Mais qui saurait affirmer que les promesses ont été tenues?



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://francais.agonia.net

A ló (Magyar)

Való igaz, hogy hittem az élet monumentális lázában. Úton-útfélen többszörösen régi de még mindig mozgásban levő adorációkat erősített föl bennem minden. Lehetett az egy fa, az éjszaka, útmenti erdők, vagy az ég a maga felajzott életével, és mindenképpen a nap.
Egyszer aztán megpillantottam a magányt. Egy kis emelkedés gerincén egy ló, egyetlen egy, mozdulatlanul: ott vetette meg a lábát egy mozgásavesztett világban. Így sűrítette össze maga körül az én szerelmem is, az én időben lebegő szerelmem, saját megkövesedett emlékezetét. Az élet és a halál egészítette ki egymást minden lehetséges folytatásra készen. Anélkül, hogy elfogadtam volna a dolgok jelentését, végre – láttam. Látásom körülhatároltam, kiterjesztve határainak végtelen áthatolhatóságáig. Hogy mi lett ezáltal láthatóvá, azt a kérdést későbbre hagytam. De ki állíthatja, hogy meg lettek tartva az ígéretek?



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap