Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Brooke, Rupert: A halak (The fish Magyar nyelven)

Brooke, Rupert portréja
Szabó Lőrinc portréja

Vissza a fordító lapjára

The fish (Angol)


Fish (fly-replete, in depth of June,
Dawdling away their wat’ry noon)
Ponder deep wisdom, dark or clear,
Each secret fishy hope or fear.
Fish say, they have their Stream and Pond;
But is there anything Beyond?
This life cannot be All, they swear,
For how unpleasant, if it were!
One may not doubt that, somehow, Good
Shall come of Water and of Mud;
And, sure, the reverent eye must see
A Purpose in Liquidity.
We darkly know, by Faith we cry,
The future is not Wholly Dry.
Mud unto mud! – Death eddies near –
Not here the appointed End, not here!
But somewhere, beyond Space and Time,
Is wetter water, slimier slime!
And there (they trust) there swimmeth One
Who swam ere rivers were begun,
Immense, of fishy form and mind,
Squamous, omnipotent, and kind;
And under that Almighty Fin,
The littlest fish may enter in.
Oh! never fly conceals a hook,
Fish say, in the Eternal Brook,
But more than mundane weeds are there,
And mud, celestially fair;
Fat caterpillars drift around,
And Paradisal grubs are found;
Unfading moths, immortal flies,
And the worm that never dies.
And in that Heaven of all their wish,
There shall be no more land, say fish.



KiadóBudapest, Magvető Kiadó
Az idézet forrásaSzerb Antal: Száz vers. Negyedik kiadás. 152, 154. p.

A halak (Magyar)


Halék (élvezve a meleg
nyarat, a légydus deleket)
megfontoltan töprengenek
létük nagy titkai felett.
Van, mondják, Tavuk, Folyamuk;
de tovább hova visz az út?
Ez a lét, esküsznek reá,
nem minden: hiszen túlsilány;
s biztos, hogy valami örök
jó van a Sár és Víz mögött;
s hogy a Folyékonyságban a
szemnek egy Célt kell látnia.
Bölcs sejti és tudja hivő,
hogy nem Szárazság a jövő!
Sárba sár? Örvény és Halál?
Nem ez a Vég! Valami vár!
Valahol, túl időn s teren,
vizebb víz, sarabb sár terem!
S ott (így hiszik), ott úszik Ő,
a Folyók Apja, a dicső,
halszerű, pikkelyes, csodás,
mindenható jó Óriás;
s ama Roppant Uszony alatt
majd megpihennek a halak.
Óh, mondják az örök Vizek
legye horgot nem rejteget,
s ott túlvilági lesz a táj
és mennyei tiszta a sár
és hízott hernyók nyüzsgenek
és paradicsomi nyüvek,
molyok, álcák, mind nagy s kövér,
s giliszta, mely örökkön él.
S a mennyben, mely ennyire szép,
nem lesz föld, mesélik Halék.



KiadóBudapest, Magvető Kiadó
Az idézet forrásaSzerb Antal: Száz vers. Negyedik kiadás. 153, 155. p.

minimap