Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Sitwell, Edith: Zöld libák (Green Geese Magyar nyelven)

Sitwell, Edith portréja

Green Geese (Angol)

The trees were hissing like green geese…
The words they tried to say were these:

‘When the great Queen Claude was dead
They buried her deep in the potting-shed’

The moon smelt sweet as nutmeg-root
On the ripe peach-trees’ leaves and fruit,

And her sandalwood body leans upright,
To the gardener’s fright, through the summer night.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

The bee-wing’d warm afternoon light roves
Gilding her hair (wooden nutmegs and cloves),

And the gardener plants his seedsman’s samples
Where no wild unicorn herd tramples-

In clouds like potting-sheds he pots
The budding planets in leaves cools as grots,

For the great Queen Claude when the light’s gilded gaud
Sings Miserere, Gloria, Laud.

But when he passes the potting-shed,
Fawning upon him comes the dead -

Each cupboard’s wooden skeleton
Is a towel-horse when the clock strikes one,

And light is high – yet with ghosts it winces
All night ‘mid wrinkled tarnished quinces,

When the dark air seems soft down
Of the wandering owl brown.

They know the clock-faced sun and moon
Must wrinkle like the quinces soon

(That once in dark blue grass dew-dabbled
Lay) … those ghosts like turkeys gabbled

To the scullion baking the Castle bread -
‘The spirit, too, must be fed, be fed:

Without our flesh we cannot see -
Oh, give us back Stupidity!’…

But death had twisted their thin speech
It could not fit the mind’s small niche -

Upon the warm blue grass outside,
They realized that they had died.

Only the light from their wooden curls roves
Like the sweet smell of nutmeg and cloves

Buried deep in the potting-shed,
Sighed those green geese, ‘Now the Queen is dead’



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://poethead.wordpress.com

Zöld libák (Magyar)

Fák sziszegtek, mint zöld libák,
mintha e szókat mondanák:

„Meghalt Claude királynő, s eme
mély melegház lett nyughelye."

Lombon-barackon ült a hold,
dióbél-édes íze volt,

szantál-teteme állt meredten.
S félt tőle a kertész a nyári estben.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Dió s szegfűszeg fürtjeit a kósza
méhszárnyú hő délután aranyozza.

Magvait ott veti a kertész,
hol egyszarvú-had sose cserkész -

Készít köd-melegházakat
hűs levél-grották rügy-bolygóinak.

S Claude királynő, ha az ég arany fénye kel,
Misererét, Glóriát, Laust énekel.

Melegházban kertész ha jár,
nyomán sündörg sok holtja már -

szekrényből csontok gyolcs-lovon
lépnek ki, ha egy óra van,

és ég az ég - s száz éji szellem
tódul fakó, torz birsek ellen,

míg e sötét lég mintha volna
kóbor bagoly lágy barna tolla.

A szellemek tudják: a hold s nap
óra-arca ráncos lesz holnap

(mint birs a mélykék deres pázsit
közt), s a Kastély pékinasát így

kérik, mint ha pulyka rikolt:
„Enni akar az is, ki holt,

test nélkül látni nem lehet
add vissza hát fél-eszemet!..."

De holt szavuk tört, s el sem ér ez
elménk szűkösre mért teréhez -

künt kék, meleg füvek között
jönnek rá, hogy meghaltak ők.

Csak a fény kószál fa-hajuk körül,
mint szegfűszeg s dió szaga ha gyűl

a melegházban. S sziszegi a sok
zöld liba is: „A királynő halott."



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaSz. F.

minimap