Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Skelton, John: Gyászos díszeimben (Woefully Arrayed Magyar nyelven)

Skelton, John portréja
Rakovszky Zsuzsa portréja

Vissza a fordító lapjára

Woefully Arrayed (Angol)

Woefully arrayed,

My blood, man,

For thee ran,

It may not be nay’d:

My body blo and wan,

Woefully arrayed.

 

Behold me, I pray thee, with all thy whole reason,

And be not so hard-hearted, and for this encheason,

Sith I for thy soul sake was slain in good season,

Beguiled and betrayed by Judas’ false treason:

Unkindly entreated,

With sharp cord sore freted,

The Jewes me threted:

They mowed, they grinned, they scorned me,

Condemned to death, as thou mayest see,

Woefully arrayed.

 

Thus naked am I nailed, O man, for thy sake!

I love thee, then love me; why sleepest thou? awake!

Remember my tender heart-root for thee brake,

With paines my veines constrained to crake:

Thus tugged to and fro,

Thus wrapped all in woe,

Whereas never man was so,

Entreated thus in most cruel wise,

Was like a lamb offered in sacrifice,

Woefully arrayed.

 

Of sharp thorn I have worn a crown on my head,

So pained, so strained, so rueful, so red,

Thus bobbed, thus robbed, thus for thy love dead,

Unfeigned I deigned my blood for to shed:

My feet and handes sore

The sturdy nailes bore:

What might I suffer more

Than I have done, O man, for thee?

Come when thou list, welcome to me,

Woefully arrayed.

 

Of record thy good Lord I have been and shall be:

I am thine, thou art mine, my brother I call thee.

Thee love I entirely – see what is befall’n me!

Sore beating, sore threating, to make thee, man, all free: threatering

Why art thou unkind?

Why hast not me in mind?

Come yet and thou shalt find

Mine endless mercy and grace –

See how a spear my heart did race,

Woefully arrayed.

 

Dear brother, no other thing I of thee desire

But give me thine heart free to reward mine hire:

I wrought thee, I bought thee from eternal fire:

I pray thee array thee toward my high empire

Above the orient,

Whereof I am regent,

Lord God omnipotent

With me to reign in endless wealth:

Remember, man, thy soules health.

Woefully arrayed,

My blood, man,

For thee ran,

It may not be nay’d:

My body blo and wan,

Woefully arrayed.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.blackwellpublishing.com

Gyászos díszeimben (Magyar)

Gyászos díszeimben,

vérem, ember,

érted folyt el,

tagadnod lehetetlen,

meggyötört testemmel,

gyászos díszeimben.

 

Kérlek én, nézz felém teljes értelmeddel,

ne légy te keményszivű, kérlek ez egyszer,

tudd, éretted ifjan miként áldoztak fel,

tudd, Judás árulás árán hogy adott el:

megkötve kegyetlen

erős kötelekkel,

a zsidók fenyegettek,

csúfolva, gúnyolva nevettek,

majd, láthatod, megölni vittek

gyászos díszeimben.

 

Keresztre szegezve, ember, íme, érted,

szeretlek, szeress meg; mondd, alszol-e? ébredj!

Ne feledd, szívemet miattad törték meg,

mint pattant miattad meg edénye a vérnek:

rángattak, ütöttek,

kínba öltözötten,

mint senkit előttem,

ily szörnyűmód kegyetlen adtak,

akár a bárányt, áldozatnak,

gyászos díszeimben.

 

Fejemen tövises koronát viselek,

oly kínos, oly súlyos, oly szörnyű veres,

megtörve, gyötörve, csak hogy te szeress,

ki adtam miattad valóban véremet:

lábamba, kezembe

iszonyú szögek verve,

többet el ki viselne,

mint én, éretted, ember?

Várok reád, keress fel

gyászos díszeimben!

 

Régóta én voltam Urad, az is leszek,

te enyém, tied én, testvérem a neved,

ahogy én, ki szerethet? — velem, nézd, mi esett meg:

fájdalmak közt haltam, ember, hogy mentselek:

Miért vagy szívtelen?

Mért nem gondolsz velem?

Ha jönnél, végtelen

irgalmam bizton megtalálnád:

nézd szívemet, mit dárda járt át,

gyászos díszeimben!

 

Testvérem, mit kérek, tőlem meg ne tagadd:

véremért te a bért: egész szívedet add!

Alkotód, pokloktól ki megváltottalak,

én kérlek, most térj meg, hogy lásd országomat:

Túl a szemhatáron,

ahol én regnálok,

Urad és Megváltód:

ott lész velem örök örömben:

gondolj lelked javával, ember!

Gyászos díszeimben,

vérem, ember,

érted folyt el,

tagadnod lehetetlen,

meggyötört testemmel,

gyászos díszeimben.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap