Beckett, Samuel: Serena II (Serena II Magyar nyelven)
Serena II (Angol)this clonic earth
see-saw she is blurred in sleep she is fat half dead the rest is free-wheelinf part the black shag the pelt is ashen woad snarl and howl in the wood wake all the birds hound the harlots out of the ferns this damfool twilight threshing in the brake bleating to be bloodied this crapulent hush tear its heart out
in her dreams she trembles again way back in the dark old days panting in the claws of the Pins in the stress of her hour the bag writhes she thinks she is dying the light fails it is time to lie down Clew Bay vat of xanthic flowers Croagh Patrick waned Hindu to spite a pilgrim she is ready she has laid down above all the islands of glory straining now this Sabbath evening of garlands with a yo-heave-ho of able-bodied swans out from the doomed land their reefs of tresses in a hag she drops her young the wales in Blacksod Bay are dancing the asphodels come running the flags after she thinks she is dying she is ashamed
she took me up on to a watershed whence like the rubrics of a childhood behold Meath shining through a chink in the hills posses of larches there is no going back on a rout of tracks and streams fleeing to the sea kindergartens of steeples and then the harbour like a woman making to cover her breasts and left me
with whatever trust of panic we went out with so much shall we return there shall be no loss of panic between a man and his dog bitch though he be
sodden pair of Churchman muzzling the cairn it is worse than dream the light randy slut can't be easy this clonic earth all these phantoms shuddering out of focus it is useless to close the eyes all the chords of the earth bloken like a woman pianist's the toads abroad again on their rounds sidling up to their snares the fairy-tales of Meath ended so say your prayers now and go to bed your prayers before the lamps start to sing behind the larches here at these knees of stone then to bye-bye on the bones
|
Serena II (Magyar)ez a rángásos Föld
ide-oda leng álomba-maszatolódik hájas félholt a többi csak kocázás hajtsd szét fekete bozontját alatta hamuszürke csülleng csaholj üvölts verd föl a madarat az erdőn páfrányosból hajtsd ki a szajhát ez a hülyülő szürkület veresre, veri a sűrűt ha már úgy béget érte macskajajos csönd tépd ki a szívét
álmain újra remeg a Föld visszazihál a sötét ősnapokba Karmok közt pillanata szorításán vonaglik a zsákmány azt hiszi végsőt fakul a fény ideje lefeküdni sárgás virágok cserzőkádja Clew Bay zarándokhergelő Croagh Patrick csakazértis hinduvá foszlik kész e Föld elterült minden dics-szigete fölött virágfüzérek Sabbath-estjét feszíti ki szépen-nőtt hattyúkat hórukkoztatva el fürtös-sziklás-átkos parttól tőzeglápra pottyantja kölykét táncolnak Blacksod Bayben a bálnák rohannak az aszfodéloszok már jönnek az íriszek utánuk azt hiszi ez a vég azt hiszi szégyen
felvitt egy vízválasztóhoz ahonnét akár a gyerekkor cirkalmai nézd a Meath tündöklik két domb résén vörösfenyőcsapatok nincs ott visszaút ösvény- és patakfalkák szöknek tenger felé tornyok kindergartenja aztán a kikötő akár egy nő ha eltakarná épp a mellét és otthagyott
amilyen veszettül törtünk elő ugyanígy térünk meg aztán ember s kutyája közt nem lesz veszettség-veszteség bár az ember szuka
lelkészek elázott raja csókolgat útféli szentkövet rosszabb mint egy rossz álom nem nyughat a retkes ribanca ez a rángásos Föld mind e fantomok elreszketnek látószögedből fölösleges lehúnyni a szemed mint egy nőstényzongorista minden húrját elpattantja a Föld a varangyok elindulnak odaát fölvartyognak a vackolókhoz Meath tündérmeséje véget ért imádkozz hát és bújj az ágyba imádkozz mielőtt a lámpák dala fölzeng vörösfenyők mögött most csak e kőtérdre hajolva aztán istenhozzád vetkőzve csontra
|